Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás... 21 játszott szerepét kell figyelembe venni. A város ideális kiindulópontot adott a cseh-morva területek, illetve a Kárpát-medence irányába történő terjeszkedéshez, és hídfőállást jelenthetett az ugyanezekből az irányokból várható támadásokkal szemben. Ezt igazolja Bécsnek II. (Jasomirgott) Henrik őrgróf, majd herceg (1141-1177), majd II. (Harcias) Frigyes (1230-1246), illetve Habsburg I. Rudolf (1278-1291) stratégiai terveiben betöltött szerepe. Ellentétes irányból ezért tartották a kezükben hosszabb-rövidebb időre 1. István király és utódai (1030-1043 között), II. (Premysl) Ottokár cseh király és osztrák herceg (1251 — 1278 között), majd 200 évvel később, 1485 és 1490 között Hunyadi Mátyás.36 Mindez természetesen nem akadályozta meg az uralmon levő dinasztiát abban, hogy Bécs mellett más mellékrezidenciákat is kialakítson, és azokat részesítse előnyben. így például Babenberg V. Lipót herceg Bécstől alig 50 km-re délre a Semmeringen átvezető kereskedelmi út mentén 1194-ben megalapította és fontos várral is ellátta Bécsújhelyi, amely azután III. (osztrák hercegként IV.) Frigyes (1439-1493) alatt érte el középkori fénykorát, amikor az uralkodó - részben kényszerből - előszeretettel időzött itt családjával és udvartartásával. Fia, a szintén Bécsújhelyen született Miksa (1493-1519) viszont a burgundi tartományaihoz is közelebb eső és európai politikai terveinek megvalósításához sokkal kedvezőbb helyzetben levő Innsbruckot részesítette előnyben.37 A térbeliség következő szintjén a rezidenciaként szolgáló épület: udvarház, vár, kastély településen belüli (vagy kívüli) elhelyezkedésének vizsgálata jelent közös kutatási szempontot a városkutatás és rezidenciakutatás számára. Figyelmet érdemel, hogy vajon ez az épület erődítve volt-e vagy sem, és hogy illeszkedett-e a település utcahálózatába, vagy pedig valamilyen természetes (magaslat vagy völgy, folyó, patak) vagy mesterséges (árok, fal) választóvonal elválasztotta-e attól. Ha ez utóbbi volt a helyzet, a szeparáció ellenére egy egységként fogható-e fel a vár és a város védelmi, gazdasági vagy éppen adminisztratív szempontból? Mit állapíthatunk meg a két településrész időbeli kapcsolatáról: a vár vonzotta-e magához a váralján egy vagy több magból utóbb kialakuló várost; vagy egy közös alapítás eredményeként, alaprajzilag is egységes koncepció részeként jött-e létre mindkét elem; vagy pedig a város volt az elsődleges és utólag épültek mellé (esetleg meglevő településrészek elbontásával bele) a vár és egyéb rezidenciális épületek? Végül: milyen következményekkel járt a rezidencia megszüntetése vagy áthelyezése az annak korábban helyet adó település topográfiájára nézve?38 36 OPLL 2001.; KUTHAN 1996.; OPLL 2010b. 37 GERHART!. 1966.; HYE 1997. 38 KUBINYI 1981. ezeket a lehetőségeket egy konkrét példa, Buda fejlődése okán tekintette át, bőséges elméleti irodalommal. A kérdést a korai városfejlődés szempontjából tárgyalja,
