Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés. Földesúr és mezőváros a középkori Magyarország északkeleti részén
Gulyás László Szabolcs: Rezidencia és városfejlődés 217 közben elfoglalt Patak városát visszaadták jogos birtokosainak. Ezzel az esettel kapcsolatban említik első ízben erődítmény létezését Patakon.88 A birtokváltás körüli időszakra tehető, hogy a források a településnek az eredeti városmaggal szembeni, azaz a Bodrog bal partján lévő részét rendszeresen Kispataknak (néha Újpataknak) kezdték el nevezni, míg a másikat Nagypataknak.89 90 Ez az új helyzet nyilván az önkormányzat szempontjából is változást hozhatott a patakiak mindennapi életében, bár erről konkrétumokkal sajnos nem rendelkezünk. A nemrég királyi birtokból kikerült, s az utóbbi évtizedekben némileg hányatott sorsú város a Pálóciakban végül igazi gazdára akadt. A családnak ugyanis Patak volt az egyik kedvenc tartózkodási helye, leginkább Pálóci László országbíró volt az, aki 1450 és 1470 között igen sok időt töltött itt.911 Az ebben a korszakban kapott kiváltságlevelek egyértelműen a földesurak jó érdekérvényesítő képességének köszönhetők. László udvarháza a város Héce nevű részén feküdt. A városrészt Mátyás 1461. december 13-án kiváltságlevélben is részesítette a birtokos kérésének megfelelően. Indoklásában László hűsége és szolgálatai mellett a terület könnyebb benépesítésének szándékát említette meg. A király felmentette a lakókat a kamara haszna fizetése alól és az összes királyi és királynéi vámhelyen vámmentességet biztosított a számukra. Mentesültek emellett a különféle hadi szolgálatoktól, akár személyes hadba szállásról, akár szállítási kötelezettségekről, vagy erődítési munkálatokról legyen is szó. A királyi lovászmesterek vagy a királyi udvar bármely szolgálattevője ezentúl nem gyakorolhatott felettük joghatóságot és semmilyen censust nem szedhettek tőlük még abban az esetben sem, ha a király odaérkezik.91 1465-ben Mátyás engedélyezte az országbírónak, hogy udvarházát erődítésekkel lássa el.92 Patak 1460-ban mezővárosi országos vásártartási jogot is kapott.93 A birtoktömb egészen a középkor végéig a Pálóciak kezében volt, ezért a település a szabad királyi városi rangot megadó privilégiumával ugyan nem tudott élni, viszont az önkormányzat és gazdasági jelentőség szempontjából az 88 DL 13705 és DL 13846. A pataki vár történetére, az újhelyi várral való viszonyára lásd DÉTSHY 1966. 89 Elsőként az 1429. évi, imént említett adománylevélben szerepel így. 90 Több mint húsz éven át töltötte be ezt a címet. ENGEL 1. 10. p. 1448 és 1470 között legalább néhány tucatnyi alkalommal keltezett Patakon oklevelet. Vö. DL 14202 (1448) és 16995 (1470). 91 DL 15664. 92 DL 16155. 93 CSÁNKI 1. 338. p.
