Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende Katalin: Városkutatás és rezidencia-kutatás. Európai helyzetkép és magyar eredmények
20 Udvar - Város — Főváros Közös témák, közös problémák A várostörténet és a rezidencia-kutatás vázlatos kutatástörténeti áttekintése után fordítsuk figyelmünket azokra a főbb témakörökre, amelyek mindkét irányzat számára fontosak, és amelyek vizsgálatában egymás módszereinek, kérdésfelvetésének figyelembe vétele új eredményekhez vezethet. Az általános szempontok bemutatását, mindenekelőtt az első nagyobb témakört tekintve, néhány gyakorlati példával is szeretném szemléltetni. Ezeket a példákat - mivel az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv hagyományosan a történeti Magyarország városaival foglalkozik - a Kárpát-medence tőszomszédságából, de azon kívülről, elsősorban Bécsből választottam. Térbeli elrendezés A rezidenciák és a városok esetében egyaránt döntő szerepe van a térbeliség szempontjának, ami több szinten is érvényesült. Az első és talán legfontosabb a település illetve a rezidencia helyszínének megválasztása, ami számos földrajzi, gazdasági és társadalmi tényező együttes hatását tükrözi. Ezek határozták meg, hogy a település milyen központi funkciók betöltésére volt alkalmas, ami természetesen változhatott az idők folyamán. Figyelmet érdemelt, hogy ha egy adott egyházi vagy világi birtokos kezén több város vagy több rezidenciának használható település volt, melyiket tartotta a leginkább alkalmasnak rezidenciája kiépítésére. Bécs esetében például az elsődleges telepítő tényező a Duna és az abba ömlő Wien Fluss és egyéb patakok (Alser Bach, Ottakringer Bach) voltak, de szerepet játszott a hegység (Alpokalja, Bécsi erdő) és síkvidék (Bécsi-medence) találkozása is. Mindezek kedveztek a regionális és távolsági kereskedelmi utak vonalvezetésének is.34 Emellett nem elhanyagolható tényezőt jelentettek a római települési előzmények, amelyek a település szerkezetének, utcahálózatának egyes elemeit is meghatározták: a Herrengasse a római limes-út útvonalát követi, a Graben Vindobona légióstábora árkának vonalát viszi tovább, és még folytathatnánk a sort.35 További magyarázatra szorul viszont, hogy a Babenberg, majd a Habsburg-dinasztia egymást követő generációi miért Bécset választották székvárosuknak. Ebből a szempontból Bécsnek az adott dinasztia uralmi területén belüli elhelyezkedését, expanziós vagy éppen védelmi politikájában 34 CSENDES 2001.; OPLL 2010a. 217-254. p. 35 A római és középkori település összefüggéséről friss ásatási eredmények alapján: GAISBAUER 2001.
