Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar... 189 sor került, egy „polgári” házban.50 Az utóbbiról tudjuk, hogy Bornemissza János pozsonyi ispán - máskülönben a mohácsi csatavesztést követően menekülő királyné kíséretének tagja - a „tisztázatlan jogi helyzet” miatt vonakodott megengedni, hogy a királyi özvegy a várat, illetve a városi királyi házat használja, ugyanakkor az eddigi kutatás egyik tisztázatlan kérdése, hogy a királynő vajon melyik főtéri házban szállhatott meg. A telektulajdonosokra vonatkozó kutatás és a fenti térkép (illetve táblázat) fényében azonban felvethető az az elképzelés, miszerint az eddigi vélekedéssel ellentétben esetleg nem egy polgári, hanem az ebben az időben nemesi kézen lévő - városházával szemben fekvő - ház szolgált Mária lakóhelyéül, amelyet nem sokkal korábban az előző pozsonyi ispán, királyi titkár, Kereki Aczél István vásárolt meg az egyébként meglehetősen intenzív udvari kapcsolatokat ápoló Friedrich Voyt polgármestertől, annak 1520-ban bekövetkező halála előtt.51 Ebből a példából is látszik, hogy a város- vezetésre és az annak kapcsolataira vonatkozó kutatás még számos adalékkal szolgálhat majd az udvar és a város viszonyának különböző aspektusaira. Érdekes ennek a kapcsolatrendszernek a városon belüli topográfiáját (a szomszédsági viszonyokat) közelebbről megvizsgálni és a fenti térképpel röviden összevetni.52 A 15. századi királyi házak szomszédságában találunk néhány kiemelt városvezetőt, leginkább az 1420-as és 1430-as évekből, akik közül többen az 1440 utáni időszak meghatározó személyiségei lettek. Mindehhez még a vár alatti vödrici negyed említhető, ami a század középi nézőpontból már külvárosnak minősült. A Zsigmond-korban például a befolyásos udvari kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező Niklas Gutgesell belső tanácsosnak a belvárosban egyáltalán nem ismert ingatlana. Ezzel szemben három házáról is tudunk az itteni, vár alatti negyedben, valahol a vödrici királyi ház közelében, valószínűleg ezek egyikében lakhatott. Ebben a korszakban nem ő volt az egyetlen belső tanácsos erről a környékről, ám ez a jelenség az 1430-as éveket követően már nem tekinthető tipikusnak.53 A Zsigmond uralmát követő időszakra megválto50 ORTVAY 1914. 208-289. p.; újabban: SZENDE 2007. 51 Ortvay Tivadar azt írta, hogy a város egy főtéri polgári házat alakított át oly módon, hogy az Mária és kísérete számára megfelelő legyen. Az általa használt számadáskönyvek még közvetett utalást sem tesznek arra, hogy melyik telekről lehet szó, valahol a városházával szemben. ORTVAY 1914. 208-209. p. Az 1. sz. térképen jelzett (92. sz.) telket 1520-ban a korábbi királyi kancellár ( 1504, 1508, 1510) és pozsonyi ispán (1519, 1522, 1525) vásárolta meg, aki királyi titkárként egyébként Mária számára is végzett titkári feladatokat. A vásárlásra: MAJOROSSY 2008. 482. p. Mária királyné és Aczél István kapcsolatára: KUBINYI 2005. 14. p. 52 Ehelyütt a részletesebb - a városvezető elit egyes generációinak telektulajdonlására vonatkozó - térkép(ek)et nem mellékelném, csupán az elemzésük néhány tanulságát összegzem. 53 Lásd erre részletesebben: MAJOROSSY 2011b.
