Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar... 173 rendszeres megjelenése sem.9 Ezekben a számadáskönyvekben a későbbiekben lépten-nyomon jelen vannak a város által megvendégelt udvari és nemesi személyek (is), így ezek jövőbeli szisztematikus elemzése jól körvonalazhatja Pozsony és az udvar/nemesség kapcsolatának kérdéskörét.10 11 Az udvari adminisztráció 1430-as évekbeli hatása a városi önigazgatás szervezettségére számos további tematikus városi könyv megjelenésében is kimutatható." Az írásbeliség fenti változása ugyanezen időszakban a város egész belső közigazgatási rendszerére kihatással volt, és ez - persze számos egyéb tényező mellett - bizonyos alapvető átalakulásokhoz vezetett. Itt most csak egy tényezőre, a polgármester szerepkörének módosulására utalnék röviden. A 14. század közepén létrejött Pozsonyban a polgármesteri pozíció,12 melynek betöltője (a szomszédos Sopronnal ellentétben) a városbíró melletti tizenkét esküdtből álló tanács egyik tagja lett.13 Az elemzett forrásokból úgy tűnik, hogy a kezdeti időszakban gyakorlatilag ő lehetett a városbíró mellett a „pénzügyekért felelős belső tanácsos ember”,14 nem sokkal több. Azáltal azonban, hogy az uralkodó9 Első töredékes darabjait már az 1410-es évekből ismerjük, ám szinte évente majd az 1430-as évek második felétől állnak a rendelkezésünkre. Az első fennmaradt (töredékes) városi számadáskönyv (és nem csupán részleges számadási feljegyzés), amely számos adatot tartalmaz Zsigmond várépítkezésére (lásd PAPP 2006. 239-245. p.) 1434-es, ezt követően pedig 1439- től kezdve szinte folyamatosak a kötetek. KOVÁTS 1900.; KOVÁTS 1902. 433—466. p. 10 Ahogyan ezt egy későbbi időszak vonatkozásában, Habsburg Mária királyné 1526/1527-es pozsonyi tartózkodása kapcsán Szende Katalin tette egyik írásában. SZENDE 2007. 131 — 132. p. 11 A városból ismert tematikus könyvek - a városi jogkönyv lefektetése valamikor 1426 körül, a bírósági Achtbuch 1435-től, a végrendeleti könyv 1427-től, az úgynevezett Gabbuch 1438- től, valamint az 1439-es telekkönyvek elkészítése - mind Zsigmond uralkodásának idejéhez, illetve közvetlenül a halála utáni évekhez köthető. A városkönyvek leírására: GODA- MAJOROSSY 2008. 87-99. p. 12 A tisztség az 1340-es évek végétől igazolható: KIRÁLY 1894. 67. p. Bár az eddigi archontológiai kutatások nyomán az 1380-as évekből ismerjük az első név szerinti polgár- mestert: Philipus magistercivium (1383. aug. 31.) - FEJÉR CDXJ8., 125. p. A későbbiekben: lohannes de Zegemberg magister civium (1390. máj. 1.) - MNL, Df. 239093. Az 1390-es évek végéről pedig: Peter Günther, dy czeit purgermeyster zu Prespurch - AMB, no. 608. (1397. márc. 7.); no. 622. (1398. ápr. 8.). A 15. század elejétől kezdve ugyanakkor már szinte minden évből név szerint ismertek: MAJOROSSY MSS. A korábbi kutatás forrás nélkül említ 1347-ben egy Pe/er M7rrtf//vt (RakovSZKY 1872,47. p.; tőle veszi át ORTVAY 1892-1903. III. 387. p.), illetve egy bizonyos Henrik im Kromhofoi. 1375-ben (ORTVAY 1892-1903. 111. 387. p.). 13 GODA-MAJOROSSY 2008. 75-77. p. 14 A városi pénzkezelés a 15. század elejéig a bírót illetve a polgármestert illette meg. Ezek rendes számadást vezettek, azt külön ládában őrizték és az év végén beszámoltak a külső tanácsosoknak (den vier undczwainczigern). Ilyen korai példák maradtak fenn az 1364-1374 közötti illetve az 1410-1419 közötti időszakból. FEJÉRPATAKY 1885. 39., 41., 74-75. p. Ta-
