Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
174 Udvar - Város - Főváros hoz (a királyi udvari adminisztrációhoz) köthető fenti változás következtében (udvari mintára) megszületett az új városi kamarási pozíció és átvette a polgár- mester korábbi alapfeladatát, vagyis a pénzekkel való gyakorlati - hétköznapi - foglalkozást, a polgármesteri tisztség „feljebb” léphetett, jelentősebbé válhatott, mint pusztán egy kiemeltebb tanácsosi szerepkör: a pénzügyigazgatás további irányítása mellett diplomáciai feladatok végzésével is nőtt a pozíció fontossága. A kamarási számadásokban döntően a mindenkori polgármesterek (nagy ritkán a városbíróval együtt) szerepeltek a kiadások megbízóiként, és a város nagyobb pecsétjének őrzési feladata is az ő presztízsüket növelte.15 Ráadásul mivel a pozsonyi kamarás az 1440-es évektől biztosan nem belső tanácsos, a pénzügyi (belső) kontroll továbbra is erősen kötődött a polgármester személyéhez. A városi tisztségviselők kérdéskörénél maradva még két tisztségre térek ki röviden, mégpedig a városi zsidóbíró és az új, polgári városkapitány személyére. Az első tisztség kapcsán már Kubinyi András megfogalmazta, hogy személyét „vagy az országos zsidóbíró nevezte ki, vagy a városi tanács választotta őket. Valószínűleg mindkét eset előfordult.”16 Ha a Pozsonyban (eddig) azonosított zsidóbírókat megnézzük, akkor úgy tűnik, hogy a Zsigmondi időszakban a tisztségre elég nagy valószínűséggel az uralkodó javasolt embert. Például az 1390-es és az 1400-as években azt látjuk, hogy Zsigmond egyik familiárisa, az itáliai származású kereskedő pozsonyi polgár, Jacobus Bonaventura de Salto (ismertebb nevén Jakob Ventur) volt a zsidók keresztény bírája, aki ezen időszakban egyébként rendszerint belső tanácsos, de a tisztet feltehetően Zsigmondnak köszönhette.17 A Zsigmond halálát követő években hasonlóképpen udvarhoz közeli nagykereskedő polgárokat találunk a poszton (például az említett Ventur fiát, Kaspart, illetve az elkövetkező korszak legbefolyásosabb polgárát, Ludweig Königsfeldert), őket azonban már tagjai sorából valószínűleg a belső tanács választotta.18 Az 1440-es évek közepéről ismert Peter Kraus-t már biztosan.19 Ián a polgármester korai szerepköre is indokolhatja, hogy ebben az időszakban a városbíróval ellentétben név szerint igen ritkán bukkan fel (Id. a 12. sz. jegyzetet). 15 KIRÁLY 1894. 79-80. p. Tudjuk, hogy 1439-ben két városi pecsét volt: AMB, Kammerrechnungen 2. (1439): nach des purgermeister gescheft von den zwen stat insigln daz er gegrabn hat. A pecsétekről pl. NOVÁK 1987. 16 KUBINYI 1995. 12. p. 17 AMB, no. 615. (1397. júl. 7.): Jacobus de Salto judex judeorum. 18 Pl. 1437/1438-banLudweigKonigsfelder civejurato acjudicejudeorum civitatis Posoniensis: AMB, no. 1518. (1437. máj. 25.); illetve 1438/1439-ben Kaspar des Ventur unserjudenrichter zu Presburg: AMB, no. 1567. (1438. máj. 2.). 19 Peter Kraus die zeit judenrichter. AMB, 2.a. 1. (Protocollum Actionale) fol. 279r (1444. febr. 14.); AMB, 3.d.l. (Raittbuch) fol. 71 r (1444. jan. 1. előtt); AMB, no. 1922. (1444. jan. 24.).
