Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Majorossy Judit: A pozsonyi városi elit és az udvar (az udvari nemesség) kapcsolatának megközelítési módjai a késő középkorban és a kora újkorban
172 Udvar - Város - Főváros pont, csupán szabad királyi város, az itteni ispáni vár alkalmanként (hosszabb- rövidebb) királyi jelenlétek színhelye, ami 1541-ig nem változik. Ugyanakkor földrajzi helyzeténél és a királyság városai közötti rangsorban betöltött szerepénél fogva, bizonyos időszakokban e királyi jelenlétek nyomán rezidencia jellege felerősödik. Ebből a szempontból elsődlegesen Zsigmond király uralkodásának 1420-as és 1430-as évei a legkiemelkedőbbek. Ahogyan Papp Szilárd egyik tanulmányában megfogalmazta, a Zsigmond király lánya, Erzsébet és Habsburg V. Albert osztrák herceg között Pozsonyban 1421. szeptember 28-án megkötött frigy „a város számára is jelképes tartalommal bírhatott, [hiszen a] helyszínválasztás aligha volt ugyanis független attól, hogy a település Zsigmond szándéka szerint nagyjából ekkortól kezdte Buda helyett a főváros szerepét betölteni [,..]”.4 Az uralkodó e szándékáról tanúskodik, hogy uralma végén - bár állandóan mozgásban volt - Budán már alig fordult meg, ellenben egyre gyakrabban találjuk Pozsonyban,5 és ezzel össszefüggésben az itteni várbeli (királyi) építkezések, valamint a város számára 1430 márciusában engedélyezett királyi pénzverde6 felállítása is ezt támasztják alá. Az utóbbi megléte (létrehozása) növeli Pozsony rezidencia jellegét, ráadásul az engedélyt tartalmazó oklevélbeli kikötés ellenére - miszerint a király és a város fele-fele arányban osztoznak a bevételen (ahogyan a felállításával kapcsolatban felmerülő költségeken is) - úgy tűnik, hogy a pénzverés teljes itteni hasznát, további különleges adókkal egyetemben, Zsigmond (avagy a városvezetés) az említett építkezésekre fordította,7 vagyis a polgári közösség valószínűleg kevéssé profitált a pénzverde jövedelméből. Ugyanakkor a város erősödő rezidencia jellege erőteljesen kihatott az itteni írásbeliség szakosodására,8 elsősorban - bár nem kizárólag - a városi pénzügyek (írásbeli) adminisztrációjára. Hiszen mind az építkezések (nem csupán a várbeli királyi rezidencia kiépítése, hanem a Szent Márton-templomban ekkor zajló uralkodói kápolna kialakítása), mind a pénzverde közös adminisztrációja számos lehetőséget teremtett a pozsonyi városvezetés számára, hogy a királyi kancellária szervezettségét megismerje. így aztán nyilván nem véletlen a kamarási tisztség és ezzel egyidejűleg a kamarai számadáskönyvek ekkori 4 PAPP 2006. 239-240. p.; ugyanezt fogalmazza meg SZENDE 2006. 209. p. 5 Főleg az 1429-es, 1430-as, 1434-es és 1435-ös években: ENGEL-C. TÓTH 2005. passim. 6 LEDERER 1932. 225-227. p.; GYÖNGYÖSSY 2012. 45. p., és az engedély szövegére: 180— 182. p. 7 SZŰCS 1958. 329-330. p. 8 MAJOROSSY-SZENDE 2012. 324-325. p.
