Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely és távolsági kereskedelmi központ a 15. században, a firenzei és dél-német üzletemberek tevékenységének tükrében
Arany Krisztina: Buda, mint uralkodói székhely... 157 elsősorban a francia királyi pénzügyi közigazgatásban végzett tevékenységén gazdagodott meg a 14. század közepén.21 A fő áruszállítási útvonalak mentén lévő harmincad vámok ellenőrzése szintén jelentősen megkönnyítette üzleti tevékenységük bonyolítását.22 Ezek a tényezők együttesen teremtették meg mind a kereskedelemi, mind pedig a banki tevékenységük alapjait.23 Mind a dél-német, mind az itáliai származású Budán élő üzletemberekre jellemző volt a budai polgárjog megszerzése, esetenként a városi ingatlantulajdonaikra is vannak adatok, ez azonban a firenzeiek esetében nem minden esetben jelentett letelepedést. A firenzei forrásokban 1370-1450 között (elsősorban a 15. század első két évtizedére koncentráltan) legalább 30 budai polgárjoggal biztosan rendelkező üzletember (25 család) azonosítható be.24 A magyar és itáliai források egyéb velencei, genovai, arezzói, sienai származású budai lakosokról is megemlékeznek. A Budán dolgozó Melanesi, Fronte-Camesecchi és Panciatichi társaságok firenzei alkalmazottjai közül néhány esetében ugyan nincs adat a budai polgárjog meglétére, de állandó budai kereskedelmi tevékenységük, illetve egyeseknél központi pénzügyigazgatási hivataluk feltételezhetővé teszi azt.25 12 firenzei származású királyi familiárisból legalább 6 biztosan budai polgár, így említik őket, vagy pedig tudunk városi ingatlantulajdonról és kereskedelmi tevékenységről.26 Polgárjoguk vizsgálatakor a rájuk vonatkozó uralkodói/német-római császári dokumentumok meghatározásait tekintettem mérvadónak és vettem figyelembe az adatsor összeállításakor, nem pedig a forrásokban esetlegesen szereplő öndefiníciójukat, tekintettel arra, hogy a külföldön dolgozó firenzeiek önmagukat általában nobilisnak nevezték. A firenzeiek nagy része, a telepített faktorok is, annak ellenére, hogy akár évtizedekig is Budán élt és dolgozott, és polgárjogot szerzett, Firenzében hagyta családját. Erre példa a magyar forrásokban Kapun Fülöp néven ismert firenzei származású 21 A Panciatichik korábbi generációjának franciaországi működésére, a francia királyi pénzügy- igazgatásban betöltött szerepükre lásd HERLIHY 1967. 167. p. 22 KUBINYI 2009b. 353-354. p. A 15. század első felére lásd TEKE 1995a. 206. p.; BUDÁK 1995. 691. p.; ARANY 2009a. 137., 141-142. p. 23 DINI 2001. 105-106. p. 24 Az 1427. évi Firenzei Catasto kutatásán alapuló adatgyűjtés eredménye: összesen mintegy 81 Magyarországon dolgozó firenzei üzletember (43 család) 1371 és 1450 között. Lásd ARANY 2007. 25 Villani szerint Firenzében mintegy 60 társaság működött a 14. század elején, a szám 1368-ra egy, a városkormányzat által a Pisával kötendő szerződéshez mellékelt lista szerint 108-ra nőtt. Ugyanez az 1420-as évekre több százra gyarapodott. Lásd RENOUARD 1938. 45. p.; DINI 2001. 105. p. 26 ASF, Cat. 46. Tomo I. 655v. Simone és Tommaso kapcsán lásd ARANY 2009a. 135.p.; KlNTZINGER 2000. 444. p. Giovanni kapcsán lásd még GUASTI 1869. II. 552-613. p., doc. 972.; LUKCSICS 1931-1938. I/ 880., 956.
