Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende László: Királyi központok kézművessége a 13–14. században
138 Udvar - Város - Főváros ve mészáros, szűcs, varga, cipész, ványoló, kovács, pék - az okleveles adatok utalnak, a kézművesek a polgárság középrétegét alkották.30 A termékek árusítását ők maguk végezték, legalábbis a vámjegyzék tanúsága szerint, ugyanis az ablakkal rendelkező kovácsok, vargák és más kézművesek szombatonként /2 friesachi dénárt fizettek a káptalannak.31 Buda Míg Esztergom életében a tatárjárás komoly törést okozott, addig voltaképpen ez a sorsfordító esemény vezetett Buda alapításához. A mongolok kivonulása után IV. Béla először Pest újjáépítésében és fejlesztésében gondolkodott: 1244- ben a pesti hospesek a tatárveszedelemben elpusztult pótlására új kiváltságlevelet kaptak,32 amely számos jogot biztosított a lakosoknak: szabad plébános- és bíróválasztást, szabad végrendelkezést, vámmentességet. A király egy újabb lehetséges betörés rémhíre miatt változtatott politikáján, a Duna vonalának megerősítésébe tökéletesen beleillett a budai oldalon fekvő Várhegy kiépítése. A tatárjárást túlélt pesti polgárságot és az újonnan betelepülőket IV. Béla felköltöztette a Várhegyre, magukkal vitték kiváltságaikat és pecsétjüket.33 A város minden bizonnyal királyi lakhelyként is funkcionált, az egyre gyakoribb itt tartózkodás azonban csorbította a polgárok önrendelkezési jogát. Az uralkodó felfüggesztette a pesti aranybullában biztosított szabad bíróválasztást, és a város élére 1265-ben egy rektort (főbíró és várparancsnok) állított, a tisztség egészen 1347-ig állt fent.34 A király tartózkodását több oklevél igazolja, az előkelők a városban, illetve környékén udvarházakat vásároltak, majd III. András és több püspök is a budai ferencesekhez temetkezett.35 Jó fekvésének és a különböző privilégiumoknak köszönhetően Buda nemcsak az ország, hanem Európa keleti felének egyik fő kereskedelmi csomópontjává vált.36 Buda esetében szintén számított az uralkodó jelenléte, illetve intézkedései. A város fontos szerepet kapott a pénzügyigazgatásban: IV. Béla 1255-i okleveléből tudjuk, hogy ekkor már pénzverő műhely működött a Várban. A vásárvámokat megállapító diploma ugyanis arról határozott, hogy az esztergomi 30 SCHÜNEMANN 1930. 97-108. p.; GYÖRFFY 1987. 260. p. 31 BTOE I. 237. p. Nr. 220.; GYÖRFFY 1987. 261. p. 32 BTOE I. 41^14. p. Nr. 27. 33 K.UBINYI 2009. 48-50. p. 34 KUBrNYI 2009. 80-84. p. 35 KUBINYI 2009. 74. p. 36 WEISZ 2007. 911. p.
