Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)

Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende László: Királyi központok kézművessége a 13–14. században

Szende László: Királyi központok kézművessége a 13-14. században

139

pénzverő kovácsok addig, amíg új pénz verésén dolgoznak a műhelyben, ha feleségestől és családostól a várban laknak, adómentességet élveznek; amikor pedig elkészültek a munkával, kötelesek áruik után adót fizetni.37 A budai vár a 13. század második felében pénzverő kamara székhelye volt, Walter kamaraispán a rektori tisztséget látta el, a budai márkát pedig 1271-től országosan használták.38 A pénzverőház helyét a Kammerhof9 név árulja el, amely először Stájer Ottokár német nyelvű verses krónikájában szerepel. Nem véletlen, hogy a pénzverőkön kívül egy, az ezüst finomságát megállapító ötvös szakembert is foglalkoztattak: 1292-ben feltűnt a városi esküdtek között Kuné examinator, aki 1295-ben Kune Prenner comes néven szerepel.40 A budai kézművességgel kapcsolatban a szakirodalom a következőkre hívta fel a figyelmet. Egyrészt a

13-14. század fordulójára a munkamegosztás annyira előrehaladt, hogy a helyi telepesek, ha saját háztartásuk ellátására mellékesen foglalkoztak is mezőgazdasági termeléssel, munkaerejüket elsősorban a szakmájukul választott kézművességnek szentelték. Másrészt a suburbiumok lakossága is komoly iparos tevékenységet folytatott. Tótfaluban például kovácsok, kocsi- és kerékgyártók dolgoztak.41 A differenciálódást maga IV. Béla is elősegítette, amikor privilégiumában elrendelte, hogy egyik kézműves sem gyakorolhatja egy másik kézműves mesterségét.42 A korai időszakból viszonylag kevés adatunk van kézművesekre, de ezek (pékek, szabók, nyergesek, cipészek, késesek, kőművesek, takácsok, íjgyártók, szűcsök, kovácsok, ötvösök, ácsok) is a differenciáltságról tanúskodnak.43 Az előkerülő változatos leletanyag segítségével összetett képet alkothatunk az egyes iparágakról, Buda esetében részben a különböző kútlele- tekre támaszkodhatunk.44

37 BTOE I. 57. p. (41. sz.)

38 GYÖRFFY 1997. 141-142. p.

39 Az épület lokalizálásának problémáira ld. VÉGH 2006. 269-272. p.

40 A régi stájer szókincsben a Brenner szó jelentése: az új pénz ezüsttartalmának vizsgálója vagy kipróbálója. GYÖRFFY 1997. 192. p.

41 GYÖRFFY 1997. 192. p.; Puer quidam, nomine Iohan, filius Feka carpentarii de suburbio montis Budensis. GOMBOS III. 2025. p.; Szent Margit 1999. 52. p.

42 GYÖRFFY 1997. 186. p.; „Senki ne avatkozzon be más mesterségébe, sem jogaiba, sem kereskedésébe, és senki ne űzzön, és ne is űzhessen egynél több mesterséget vagy kereskedő tevékenységet, azért hogy mindannyian megférhessenek egymás mellett, és a megélhetésükhöz szükséges javakat minél biztonságosabban meg tudják szerezni.” JOGKÖNYV II. 345. p. (65. §)

43 KUBINYI 2009. 91. p.

44 HOLL 1966. [Dísztér 10. sz.]; IRÁSNÉ 1973a.; 1RÁSNÉ 1973b. [Dísztér8. sz.. Dísztér 10. sz. és Úri u. 40. sz.]; B. NYÉKHELYI 2003. 27—44. p.