Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Szende László: Királyi központok kézművessége a 13–14. században
SZENDE LÁSZLÓ KIRÁLYI KÖZPONTOK KÉZMŰVESSÉGE A 13-14. SZÁZADBAN* A kutatás már régóta felhívta a figyelmet a központi helyek és a kézművesség kapcsolatára. Ennek alapjait Szűcs Jenő fektette le, Major Jenő, Fügedi Erik illetve Kubinyi András több tanulmányában további észrevételeket fogalmazott meg.1 A jogi értelemben vett középkori város Magyarországon a 12-13. század fordulóján jelent meg. Ezt megelőzően is léteztek azonban városfunkciókat ellátó, úgynevezett preurbánus települések, amelyek az átlagosnál nagyobb fogyasztási igényekkel rendelkeztek, és területükön sor kerülhetett a korai árucsere lebonyolítására.2 A korai világi és egyházi központokat kiszolgáló műhelyek az adott létesítmény közvetlen (váralja - suburbium) vagy közvetett közelében csoportosultak, az itt tevékenykedő mesterek működését az ásatások (Sály-Lator- Mesterházy Károly, Visegrád-Várkert- Méri István, Kovalovszki Júlia) során előkerült változatos leletanyag igazolta.3 A kiváltságokkal, különösen a kereskedelemre és vásártartásra vonatkozó privilégiumokkal ellátott településeken a kézművesek biztosíthatták megélhetésüket. Különösen igaz ez a megállapítás a királyi központokra, ahol a legnagyobb megrendelések az uralkodóhoz, illetve az udvarhoz kötődtek. Az elit jelenléte jótékonyan hatott a különböző mesterségekre, amit az is bizonyít, hogy akár luxustermékeket előállító iparágakkal is találkozunk. Tanulmányomban az írott források és a régészeti adatok összevetésével, Esztergom, Buda és Visegrád példáján keresztül kívánom röviden bemutatni ezt a kapcsolatot. * A tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíj támogatásával készült. 1 SZŰCS 1955.; MAJOR 1966.; FÜGEDI 1970.; KUBINYI 1977. Kubinyi András várostörténeti munkásságának összefoglalását ld. SZENDE 2008. 2 KUBINYI 1996. 36-38. p. 3 MESTERHÁZY 1986.; KOVALOVSZKI 1994.; KOVALOVSZKI 1995. URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. 2012. 133-152. p.
