Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... 115 (Ó)Budához köthető ellenben egy fontos tanácskozás, de azon minden valószínűség szerint nem vett részt a király. Az (ó)budai helyszín kiválasztása ugyanakkor nem tekinthető véletlennek, s az itteni királyi székhely rangját mutatja. Az eseményekbe akkor érdemes bekapcsolódnunk, amikor András király 1232 májusában panasszal fordult IX. Gergely pápához Róbert esztergomi érsek intézkedésével szemben, aki az országot 1231 márciusában mellesleg éppen a pápa felhatalmazásával, de nem mellesleg a nagyböjt alatt interdictum alá helyezte, és néhány báróját név szerint is egyházi fenyítékkel sújtotta.61 A pápa legátusát, Pecorari Jakab prenestei választott püspököt küldte Magyarországra az ellentétek rendezésére. A legátus 1232 decemberében (karácsony havában) (O)Budára hívta tanácskozni az esztergomi és kalocsai érseket, a magyar püspököket, apátokat és prépostokat. A tanácskozás idején Róbert esztergomi érsek a Szent Péter egyházban felolvasta azt a pápai bullát, amelynek alapján az egyházi tilalmat kimondta, kihirdette újra az interdictum szövegét és az 1231. évi Aranybulla példányát, majd Jakab legátus és a magyar püspöki kar ezeket átírva oklevélbe foglalta.62 Be kell hát látnunk, hogy a II. András-kori (ó)budai királyi székhelyről csak annyit mondhatunk, tekintélyben és rangban, sőt, feltehetően használatának gyakoriságában is egyenrangúvá vált Esztergommal és Fehérvárral. Az áttörést e tekintetben IV. Béla király (1235-1270) uralkodásának kezdete hozta meg. Az uralkodó tudatos választással helyezte át uralmi központját a budai területre. Trónja elfoglalása után hamarosan mindenki számára világossá vált, hogy a nagyböjti időszakot udvarával többnyire (O)Budán fogja tölteni. 1236 Böjtközepén Apód fia Dénes nádor ítélkezett az (ó)budai királyi kúriában.63 1238 és 1240 között a király több ízben is adott ki oklevelet kedvelt székhelyén, legtöbbjüket a nagyböjt időszakában.64 A kormányzati és bíráskodási ügyek itteni intézését jelzi, hogy ebben az időben IV. Béla alkancellárját innen választotta, Benedek budai prépostot bíz1232 decemberében is budai királyi tartózkodást feltételez, de adatát nem jegyzetelte meg. SEBESTYÉN 1930. 18. p. A halicsi hadjáratra 1. SENGA 1988. 36-51. p. 61 THEINER 107-109. p.; PAULER 1899. II. 108-1 10. p. 62 THEINER 1. 107-111. p.; PAULER 1899. 11. 116-122. p.; KUMOROV1TZ 1971. 19-21. p. 63 PRTI. 751. p. 64 1238. máj. 3.: DL 223. (kiadása: ÁÚO VII. 53. p.); 1239. márc. 6.: adománylevelet ad ki az esztergomi egyház javára. DF 236539. (kiadása: MES I. 327-328. p.); 1239. márc. 20-án, egy héttel húsvét előtt a pannonhalmi apátság javára ítélkezett. DF 206981. (kiadása: PRT I. 764—765. p.); 1240 nagyböjtjén 3 adománylevelet és egy ítéletlevelet adott ki, 1240. márc. 13.: RA 673. sz. (kiadása: MES I. 336. p.); 1240. márc. 21.: RA 674. sz.; 1240. ápr. 2.: DF 206994.. (kiadása: PRTXII. b. 286. p.); 1240. ápr. 6.: RA 676. sz. (kiadása: HO VIII. 35. p.); GYÖRFFY 1997. 98-99. p.
