Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Udvar – Város – Főváros: urakodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században - Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei a 13. század első felében
Spekner Enikő: Buda királyi székhellyé alakulásának kezdetei... 99 1116 körül kiadott II. dekrétumának azon rendelkezése, hogy az ispánok az adót Esztergomba szállítsák be, de ezt bizonyítják az Esztergomban tartott zsinatok is. Itt működött a Szent István király által létrehozott királyi pénzverde, amely a 13. század közepéig egyetlen pénzverdéje volt a királyságnak.8 A 11 -12. század során tekintélyes személyek, uralkodók fordultak meg a városban. A németmagyar háború lezárásaként 1030-ban II. Konrád császár kisfiát, (III.) Henrik bajor herceget küldte Egilbert freisingi püspök kíséretében a magyar király udvarába a békekötés előmozdítása érdekében, amely 1031-ben született meg. A II. keresztes hadjárat során 1147 júniusában az országon átvonuló hadak élén III. Konrád német-római császárjúliusában VII. Lajos francia király kereste fel II. Géza király esztergomi udvarát. 1189-ben, a III. keresztes hadjárat indulásakor I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár III. Béla királyt látogatta meg itt. A magyar király Esztergom mellett már Óbudán is fogadta vendégét és kíséretét. A keresztes hadjáratok résztvevői közül néhányat annyira megihletett a magyar királyság, hogy az országról nyert élményeiket írásba foglalták. A Dunán megközelíthető Esztergom kiemelkedő jelentőségét tanúsítja Odo de Deuil keresztes lovag 1147-ben kelt krónikája, amely így írt a városról: „ ...Danubio, qui hanc satis in directum praeterfluit et multarum regionum divitias nobili civitati Estrigim navigio invehit... Hasonlóan lelkesedett a királyi és érseki székhellyel ékesített városért a kortárs (1100-1165/1166) arab földrajztudós, Al-Idrisi, nem is beszélve Ottó freisingi püspök megemlékezéséről, amely fontos információkat örökített meg az országról.9 III. Béla király nevéhez fűződik a magyar királyi kancellária szervezetének létrehozása, amelynek kezdeti működési színterét szintén az első királyi székhely biztosította.10 A Sárvízből táplálkozó mocsarak által körülvett és védett Fehérvár 1018 után a jeruzsálemi zarándokút megnyitásával kapcsolódott a centrumhoz. A Nyugatot Fehérváron át Jeruzsálemmel összekötő, de Esztergomot elkerülő út bővítette az ország centrális kötődéseit. Szent István uralkodása második felében alapította és építtette fel a koronázó- és temetkezőhelynek kijelölt, Szűz Mária (Boldogasszony) tiszteletére szentelt királyi kápolnát, jelentős papi testülettel és adományokkal ellátva. A bazilikában temették el 1031-ben Imre herceget, a király és felesége, Gizella királyné ekkor miseruhát - a későbbi koronázási palástot - adományozott a prépostságnak. Fehérvár a királyság új köz8 ZÁVODSZKY 1904. 83-203. p.; HORVÁTH 1994. 199-200. p.; KRISTÓ 1999. 46-58., 80., 153-157. p.; MAKK 2000. 184-185., 194-200. p.; ÉRSZEGI 2003. 17-21. p. 9 Ex rerum Francogallicarum 62. p.; ELTER 1985. 56. p.; SZENDE 2010. 375-377. p. 10 Az írásbeliséget elrendelő oklevele: FORSTER 1900. 345. p.; Levéltárak-Kincstárak 63- 65. p. 20. sz. (Érszegi Géza fordítása); KUB1NYI 1975. 59-121. p.; ÉRSZEGI 1984. 72-79. p.; ÉRSZEGI 1986. 12-28. p.; ÉRSZEGI 1994. 321. p.
