Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
244 Épített örökség lési Minisztérium stb. bevonásával - a részletes városrendezési tervről folyt egyeztetés. A FŐVÁTERV áramátalakító készüléket kívánt volna elhelyezni a műemlék jellegű komplexumon, azonban az értekezlet ezzel kapcsolatban kimondta: a városkép szempontjából ragaszkodni kell a meglévő épületekhez, amelyek bontás esetén - a Duna-part felől keletkező városkép hatásának megtartása érdekében - eredeti formájukban állítandók helyre. Az értekezlet úgy vélte: a kérdésben a MMOK (mint műemléki hatóság), a BUVÁTI és a FŐVÁTERV bevonása nélkül nem lehet dönteni, mivel a tér esetében a műemlékvédelem kivételes jelentőségű, és az egyes épületek mellett az egész komplexum is vizsgálat tárgyát képezi.50 A Szent Anna-templom és az Erzsébet-apácák templomának bontása hivatalos szinten akkor került szóba, amikor Pongrácz Kálmán, a Fővárosi Tanács VB elnöke egy 1952 májusában tartott értekezleten közölte a jelen levő építészekkel az ezekre vonatkozó lebontási határozatát. Beszédében meglehetősen burkoltan hivatkozott arra, hogy a párt legmagasabb szervei is magukévá teszik ezt a döntést. Az építészek természetesen védelmükbe vették a szóban forgó műemlékeket, Pongrácz elnök azonban visszautasította érvelésüket, mondván: ő más és jobb információt kapott ezek értékére nézve.51 Intézkedéséről az egész művészettörténészi közvélemény megdöbbenéssel értesült, többen levélben adtak hangot nemtetszésüknek, szakmai érveket hozva fel a műemlékek megtartása mellett. Köztük volt Végvári Lajos, a Fővárosi Képtár akkori igazgatója is, aki - felelősséget érezve a kérdés iránt - Révai Józsefnek és Horváth Mártonnak (a párt Központi Vezetősége Agitációs és Propaganda Osztálya vezetőjének) is írt. Művészettörténeti érvelésében kiemelte, hogy a Szent Anna-templom, az Erzsébet-apácák temploma, valamint a Batthyány téren álló két rokokó ház megbonthatatlan városképi egységet képeznek, és az európai művészettörténetben is jelentős helyet foglalnak el. Maga a tér pedig - a későbbi rombolások ellenére — még ma is Budapest egyetlen és egyben legszebb barokk tere. A Szent Anna-templom kapcsán a tervezett lebontás negatív nemzetközi visszhangjára is felhívta a figyelmet, több oldalról próbálkozva a meggyőzéssel: „Lerombolása óriási kárt okozna műemlékeinkben, példát adna a műemlékvédelmi törvény megszegésére, nem is szólva arról, hogy külföldön milyen visszhangot keltene.” A szakember igyekezett alternatív megoldást kínálni a feleslegesnek 50 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XXIII. 102.b, Fővárosi Tanács VB-iratok gyűjteménye, 3. Jegyzőkönyvi kivonat a Fővárosi Tanács VB VIII. Építési Osztályán tartott, a részletes városrendezési tervről folyó egyeztető tárgyalásról, 1952. január 11. 51 MOL M-KS-276. f. 89. cs. Agitációs és Propaganda Osztály iratai, 389. ő. e. A Fővárosi Képtár levele a Batthyány tér rendezésével kapcsolatban, 1952. május 28.
