Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg építészete 1948–1951 között
108 Városépítés, várostervezés ni polgármestere, az NPP által 1945-ben a fővárosból oda delegált, egyébként zalaegerszegi születésű Baráth Ferenc 1947 közepén lemondott tisztéről és - nyilván pártvonalon — az ÉKM sajtófőnöke lett.15 A politikusnak számító miniszter mellett az NPP az államtitkári székbe - nem kevesek meglepetésére - Borbiró (Bierbauer) Virgilt, a modern mellett elkötelezetten kiálló, de a népi építészetet is felkaroló építészt, a Tér és Forma egyik korábbi szerkesztőjét delegálta.16 Az államtitkár, Baráth által előkészítet- ten, 1948 májusában ellátogatott Zalaegerszegre, így a párttárs polgármester, dr. Mikula Szigfrid szóban is előterjeszthette a bérházépítésre vonatkozó elképzeléseket.17 A város szempontjából sikeres tárgyalások nyomán, a kapott ígéret birtokában, több szálon is felgyorsultak az események. Nyilván már ekkor megmutatták az államtitkárnak azt a városközponti telket (is), ahová a bérházat tervezték. Ha volt is több alternatíva, mindenesetre hamar eldőlt, hogy a leendő bérház a város központjában, részben a Komlós-féle kiégett üzleti raktár helyén fog állni. Borbiró ugyanis már 1948. június 16-án táviratozott, miszerint napokon belül harmadmagával Zalaegerszegre érkezik, hogy személyesen jelölje ki az építendő bérház helyét.18 Az építkezést az Eötvös József és Tompa Mihály utcák, valamint a Széchenyi tér által határolt magántulajdonú, városközponti telkekre tervezték, amelyeken ép és romos házak egyaránt álltak. A helyzetet bonyolította, hogy a tulajdonosok egy része a holokauszt áldozatává vált, így a megegyezésen alapuló vételnek nem volt esélye. A kisajátítási eljárás lefolytatása után, 1949. augusztus 27-én született ítélet, amelynek pikantériája, hogy a törvényszék nem küldte meg a kisajátítási tervet a járásbírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz a kisajátító tulajdonjogának bejegyzése céljából, minek folytán a szóban forgó ingatlan egészen 1975-ig, a hiba korrigálásáig a korábbi tulajdonosok nevén állt.19 Az elhúzódó kisajátítás és kártalanítás azonban nem befolyásolta a projekt pénzügyi bonyolítását, a tervezést és a kivitelezést. A képviselő-testület 1948. július 29-én tárgyalta a bérház ügyét és döntött hivatalosan is az építkezés megindításáról.20 A minisztérium ehhez egymilliós kölcsönt ígért, amiből az egyezség szerint 540 000 Ft-ot még 1948-ban megkapott volna a város, amit 25 év alatt, évi 3%-os kamatteher mellett kellett volna az 15 Zalai életrajzi kislexikon 27. p. 16 PRAKFALVI 2009. 128. p. 17 ZML Zeg. m. v. polgm. ir. 72/1949. A polgánnester először a szintén neves építésszel, Major Máté miniszteri osztályfőnökkel tárgyalt, aki az 1941 -es statisztikai adatokra hivatkozva először elutasította a kérést, majd vélhetően Borbiró közbelépésére a város mégis ígéretet kapott a bérházépítés költségeinek részbeni fedezésére. 18 Uo. 19 ZML Járási és Városi Földhivatal Zalaegerszeg ir. 6970/1975. 20 ZML Zeg. m. v. képvtest. jkv. 1948. július 29. 138. jkv. sz.
