Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg építészete 1948–1951 között
Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg... 109 államnak visszafizetni. Ez a koncepció azonban rövid időn belül megváltozott, mivel a város számára előnyösebbnek tűnt, még a tulajdonjog arányos részéről való lemondás árán is, hogy a kölcsönt állami támogatásként számolják el.21 1948 júniusában az előzetes tervek 24 lakásos, egészen pontosan kétszer 12 lakásos iker bérházról szóltak, amelynek a bekerülési költségét ekkor 1 520 000 Ft-ra taksálták.22 Az épület terveit eredendően az Állami Építéstudományi és Tervező Intézetben (ÁÉTI) készítették, a rajzokon egy önmagában álló ún. pontház körvonalazódott. Ez az építészeti terminus technikus a helyi köznyelvben fokozatosan tulajdonnévi alakot öltött, az épület a mai napig határozott névelös Pontházként szerepel a köztudatban. A tömbformálás e módja megfelelt a korszerű építészeti elvnek, amely elvetette a két világháború között gyakorlattá vált keretes beépítést.23 Az új építészet hadat üzent a hagyományos utcaszerkezetnek, a keretes és soros beépítésnek. Pont-, sáv- és szalagházaival igyekezett olyan egészséges lakókörnyezetet teremteni, amely kiküszöböli például a kizárólag északra néző lakásokat, mindenkinek biztosítani igyekezett a benapozottságot, a parkosított zöldfelületeket. Ezeket az elveket azonban csak új telepnél lehetett maradék nélkül érvényesíteni, ahol nem kellett számolni a megelőző korok építészeti termékeinek jelenlétével és az abból fakadó kötöttségekkel, alkalmazkodási kényszerekkel. Egy 19. század végi, zárt utcasorú, magastetős beépítés esetében azonban meglehetősen furcsán hat egy foghíjbeépítés szándékával odaapplikált, az utcafronthoz képest még vissza is ugratott lapostetős, modern pontház, még ha az önmagában, kvalitásait tekintve meg is állja a helyét. A vizuális disszonanciát csak tetézte, hogy a tervezett épület a maga négy emeletével eléggé kirítt a belváros akkori egy, maximum kétemeletes átlagmagasságából. Az építkezés után nem sokkal készült távlati fotókon különösen jól megfigyelhető, hogy az épület mennyire határozottan szólt bele a korabeli várossziluettbe - ez a későbbiekben erősen relativizálódott, hiszen a következő évtizedekben a városközpont magassága nemcsak elérte, hanem túl is haladta ezt a szintmagasságot. Az épülettel, sőt a térséggel kapcsolatos korabeli vázlattervek azonban még ennél is grandiózusabbak voltak. Az engedélyezett homlokzati terveken24 is jól látszik, hogy az elsődlegesen tervezett és kivitelezett épületnek az ikersziluettjét is felrajzolták szaggatott vonallal. (1. kép) Ezen a terven már egy kétszer 15 21 ZML Zeg. in. v. képvtest. jkv. 1949. július 13. A leendő ház működtetésére a Közületi Ingatlan Központot (KIK.) jelölték ki. 22 ZML Zeg. in. v. polgm. ir. 72/1949. 23 Prakfalvi 2009. 124. p. Vö. BONTA 2008. 66-67. p. 24 ZML Zeg. in. v. polgm. ir. 72/1949. Az épület tervei 1948. augusztus 30-i dátumot viselnek, a helyi építés- és közmunkaügyi igazgató szeptember 15-én hagyta jóvá.
