Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
Valló Judit: Legénylakás - modern lakósejt 93 Cikkében kiemelte, hogy a kislakások „minimális helyisége”-i nem spórolás, hanem helyes méretezés eredményei. Kozma szerint a régi lakások nagy helyiségeinél sokkal magasabb használati értéke lehet egy 4 m2-es fürdőnek vagy egy 16 m2-es szobának, ha a berendezési tárgyak, ajtók, ablakok a helyükön vannak. Ezekben a „minimális helyiségekében az építtetők beépített bútorokkal kárpótolják a lakókat az elveszített légköbméterekért.46 Kozma az általa tervezett és megvalósult garzonokban is tartotta magát az elméleti cikkében lefektetett alapelvekhez, és nemcsak a lakások alaprajzát, hanem gyakran azok összecsukható, tértakarékos berendezését - mint az otthonok szerves összetevőit - is megtervezte. Két legismertebb modem bérháza a belvárosi Régiposta u. 13. szám alatti, Dénes Vilmossal közösen tervezett, csak garzonokat tartalmazó lakóház és a Margit körúton felépített Átrium-ház (ebben szintenként három garzonlakást alakítottak ki, és a földszintre filmszínházat is terveztek). Utóbbi „garzonlakásaiban beépített ruhásszekrény, szekrény-konyha, fürdőszoba csatlakozott a szobákhoz. [Kozma] a lakószoba berendezésére is közölt tervet, alacsony bútorokkal, amelyek helyes elrendezésével megfelelően nagy, összefüggő tér maradt”.47 Tóth Tímea így ír a Régiposta utcai garzonház lakásairól, berendezéséről: „A garzonlakások kialakításánál az építészt ugyanazok az elvek vezették, mint a Margit körúti bérház esetében: a legkisebb helyen a legtöbb funkciót ellátó beépítéseket alakította ki. így minden lakásba beépített szekrény-konyhát tervezett, amelyben a mosogatótól a fűszerek elhelyezésére szolgáló üvegpolcig minden elfért, ezenkívül külön szennyesszekrényt, beépített ruhásszekrényt és könyvespolcot.”48 szorosan a falhoz épített, helytakarékos berendezési tárgyaiban (ágypamlag, beépített bútorok) sok hasonlóságot mutat a garzonlakásokkal. Kozma 1940-es kötetében, Az új /lázban pedig családi házak tervezéséről ír, de a könyv szövegét itt is a funkcionális, gazdaságos kialakítású, szigorú alaprajz-organizátor által tervezett racionális laktér kialakításának problémája szervezi. 46 Kozma leírja, hogy önmagában a helyiségek tágasságából, a „régies építési mód térpocsékoló dogmájának” követéséből nem következik a konyha, fürdő, előszoba, cselédszoba megfelelő használati értéke. Az itt leírt (és a valóságban is megtervezett) kislakásaiban a fürdőszoba kitüntetett szerepet kapott, a lakás „egészségügyi központja” lett, az első olyan helyiség, amely őszintén dísztelen és helyt ad a „valódi kvalitásanyagnak és az átgondolt, átnemesített tiszta formának”. A wc-csészéről Kozma szinte már ódát írt: „A fájansz wécé-csésze, a funkcióhoz tökéletesen idomuló sima és leegyszerűsített formájával, tanítómestere lett minden későbbi berendezési tárgynak: őszinteségében, anyagszerüségében, technikailag átgondolt formaadásban ő lett az igazi „dísztelen” használati tárgy.” KOZMA 1937. 47-52. p. 47 TÓTH 2006. 215. p. 48 Kozma a funkciót és az esztétikai szempontokat magas színvonalon egyeztette össze, példa erre a garzonházba tervezett fürdőszoba is. „A higiénés követelményeket kielégítő felszere
