Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Valló Judit: Legénylakás – modern lakósejt. Fővárosi garzonlakások és bérlőik a 19–20. század fordulójától az 1940-es évekig
92 Városépítés, várostervezés bútoregyüttest mutatott be, amely - kihúzható ebédlőasztalával, ágydíványával, könyv- és akasztós szekrényeivel - egyetlen térben egyesítette a régi ebédlő, háló, úriszoba hármasát.41 Vágó és Frankel terveihez hasonlóan Nádor Kató is többfunkciós, kombinált lakószobák vázlatait publikálta, a lakó(k) nemének meghatározása nélkül.42 A korszerű, tértakarékos bérlakásoknak, Nádai Pál szerint, természetes velejárója a korábbi több szoba funkcióját egyben összesürítő kombinált szoba megjelenése (nemcsak a garzonoknál, hanem például a kétszobás, 3-4-5 funkciós otthonok esetében is). Ezek berendezésénél szem előtt kell tartani, hogy a mai asszonyok hivatalba járnak, nem telik háztartási alkalmazottra, így a bútorokat kell szolgáknak, gépeknek tekinteni, akik/amik segítik a háziasszonyi munkát.43 Kozma Lajos építész tervezett is garzonokat és elméleti szövegben szintén foglalkozott a minimális lakás, minimális helyiségek problémáival.44 A Tér és Formában publikált, a Kislakások minimal-helyiségeiről című cikkében (1936) összegezte a funkcionális, racionalizált kislakás és a „minimális helyiségek” helyes tervezési elveit, illetve a megfelelő alaprajzi elrendezés ismérveit.45 41 Fränkel 1936. 42 NÁDOR 1935. 310. p. 43 NÁDAI 1939. 112., 115. p. Nádai szerint az amerikai dolgozó asszonyok életét már ilyen szolga-gép berendezések, gépesített otthonok segítik az 1930-as években. „Este van, mikor hazajön az irodából. Lakószobája falán megnyom egy villanygombot, szinte észrevétlenül kinyílik a falnak egy síkja. Leereszkedik két ágy, persze megvetve. Reggel takarítás géppel. Teázás villanyfúlkével. Gyors szellőzés. Az asszony újra munkába siet. Újra megnyomja a gombot. Egy könnyű motor visszaemeli a két ágyat a falra s rájuk borul a rácsos ajtó. Mi még nem tartunk itt, de ebben az irányban haladunk.” NÁDAI 1939. 115. p. 44 A tervezők kezét kötötte az 1934. évi házadómentességi rendelet garzonokat is definiáló szabályozása. A budapesti modern garzonlakás formai elemeit az 1934. évi 65500/1934.VILa sz. rendkívüli házadómentességi rendelet szabályozta, amely a lakástípus minőségi elemeit, formai ismérveit is pontosan definiálta. A szabályozásban a garzont mint konyhátlan, cselédszoba nélküli, akár többszobás lakást határozták meg, és furcsa módon a fürdőszobák építését az egyszobás lakástípusban nem, csak a két- és háromszobás bérlakások esetében írták elő. (Ennek ellenére a gyakorlatban már nem épültek fürdőszoba nélküli garzonok az 1930—40- es évekbeli új bérházakban, mert ezek kiadhatatlanok lettek volna). A rendelet szerint az új bérházak „minden lakásfájban — a legfeljebb két szobából álló és ezeken felül csak előtérrel, fürdőszobával és árnyékszékkel bíró garszonlakásokat, valamint a segédházmester lakását kivéve - legyen konyha, éléskamra és árnyékszék. A garszonlakásokban az árnyékszék a fürdőszobában is elhelyezhető. Ha a lakásban az előtéren, fürdőszobán és árnyékszéken kívül egyéb helyiség is van (például konyha, cselédszoba, stb.) úgy az garszonlakásnak nem tekinthető.” Vállalkozók Lapja, 1934. június 6. 4-5. p. 45 Egy évvel később, 1937-ben, szintén a Tér és Forrná ban jelent meg Kozmától A hotel-szoba alaprajza című tanulmány. Az építész itt is funkcionalitás mentén szervezett lakótérről beszél. A racionális alaprajz szervezte hotelszoba egész felépítésében, a mobilizálható, vagy
