Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
68 Városépítés, várostervezés talban, a képviselők, tisztségviselők összetételében pécsi dominancia érvényesülhetett.71 A kamara tevékenysége igen sokrétű volt az 1880-as évektől a világháborúig terjedő időszakban. Figyelemmel kísérte a térség agrárhelyzetét, az árak változásait, a mezőgazdasági munkabéreket, a piacok változását. Ezek az információk abban a korszakban már érdemi információkat hordoztak a gazdasági alanyok számára. Fontos funkciója volt a várossal és a felsőbb szervekkel való kapcsolattartás, amelynek keretében a kamara információkat, szakvéleményeket szolgáltatott. A pécsi kamara jól képviselte a helyi cégek érdekeit is. Kezdettől fogva fontosnak tartotta az infrastrukturális elszigeteltségből való kitörést, ezért támogatta a Bátaszék és Baja közötti Duna-híd megépítését. Komoly szerepet játszott a különböző kiállítások, így például az 1907. évi pécsi országos kiállítás megszervezésében. A kamara javaslata alapján kezdődött a vámhivatal felállítására irányuló program, 1909-től létre is jött a hivatal. Nagy szerepe volt a cégbejegyzések kapcsán is, akárcsak az állami szubvenciók megítélésében, kamarai ajánlás nélkül az állam nem adott ipartámogatást egy helyi vállalkozásnak sem. Feladata volt az illetékességi területén a verseny ellenőrzése, tisztességtelen tevékenység esetén eljárást kezdeményezhetett a piaci szereplő ellen, így például a gyenge minőségű termék előállítását megtilthatta.72 Egyértelmű, hogy a szervezet a Pécs körüli gazdasági tér összeszerveződésében egyre fontosabb szerepet játszott. Összegzés Összegezve a Pécs város iparáról és településszerkezetéről mondottakat, elsősorban az ipari ágazatnak a századforduló környékén végbement gyors fejlődését kell kiemelnünk. Pécsett az iparosodás a magyarországi városokhoz képest valamivel később indult meg, a legtöbb üzemet nem a magyarországi Gründerzeit időszakában, hanem a világháború előtti két évtizedben alapították. A századforduló idején a gyáripar és a bányászat egyre jelentősebb tömegeket tudott már foglalkoztatni, így az ipar a pécsi foglalkoztatásban messze a legjelentősebb ágazattá vált. A város iparszerkezetében a gyorsan kiépülő gyáripar és a kisipar egymásmellettisége, komplementeritása figyelhető meg; ebben a kapcsolatrendszerben a dinamikát a dualista korszak vége felé a gyáripar biztosította. A pécsi iparosodás ugyan nem hozott létre kolosszális méretű 71 Kopasz 1970. 164. p. 72 KAPOSI 2006. 130. p.; lásd még: KOPASZ 1970. 183. p.; VÖRÖS 2002.
