Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett... 69 ipari üzemeket, de a helyi foglalkoztatásban, a jövedelemtermelésben, a pécsi értékrendben és mentalitásban meghatározó szerephez jutott. Az iparosodás során számos olyan új ipartelep jött létre, amelyek működésében nagy szerepe volt a vasúti szállítás lehetőségének. A 19-20. század fordulóján ezek az ipartelepek még a város szélén helyezkedtek el, viszont a város és népessége 20. századi növekedésével egyre inkább körbeépültek, így mai szemmel szinte már belvárosi ipartelepeknek is tekinthetők. A dualizmus korszakában létrejött ipari kapacitások közül jó néhány (lecsökkent méretben és más tulajdonszerkezetben) ma is működik (kesztyűgyár, Zsolnay-gyár stb.), befolyásolva a város mai működését. Az ipar kitelepülését követően a régi Belváros képe is jelentősen megváltozott.73 Más hazai városokhoz hasonlóan, a szűkebben vett belvárosi területeken, illetve a városközpontban a korábbi kisipari műhelyek helyett Pécsett is egyre inkább magán- és önkormányzati tulajdonú lakások, kereskedőházak, városi vagy állami hivatali épületek, iskolák, kórházak, szállodák épültek. Hivatkozott irodalom ANGSTER 1999. ANGSTER JÓZSEF: Az Angster-család és az Angster orgonagyár történetéből. In: Angstertől Zsolnayig. Ipartörténeti tanulmányok. Szerk. SZIRTES GÁBOR és VARGHA Dezső. Pécs, 1999. 74-83. p. Pannónia Könyvek ÁGH 1894. ÁGH TIMÓT: Emléklapok Pécs szabad királyi város múltjából és jelenéből. Pécs, 1894. BABICS 1952. BASICS ANDRÁS: A pécsvidéki kőszénbányászat története. Budapest, 1952. Közoktatásügyi Kiadó- vállalat BÁCSKAI 1988. BÁCSKAI VERA: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, 1988. Akadémiai Kiadó 73 Bezercdy 1983. 286. p.
