Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett... 67 helyek, boltok és vendéglátó egységek szegélyezték a teret.67 A kisállomásról nagyon könnyen el lehetett érni szekéren a vásárteret. Az állatvásár idővel kiszorult a vásártérről, 1906. április 10-én tartották ott az utolsó állatvásárt, így egyre inkább gabonapiac lett belőle.68 A gazdasági térszervezés lehetősége: a Pécsi Kereskedelmi- és Iparkamara létrejötte Az eddigiek során érzékelhettük már Pécs ipari és kereskedelmi súlyának folyamatos erősödését, ami mind a gyáripar létrejöttében, a szénbányászat fejlődésében, avagy a vasúti áruszállítás gyors növekedésében világosan látszik. Pécs a dél-dunántúli megyéknek egyre fontosabb gazdasági csomópontját jelentette a század utolsó harmadában. Nem véletlen, hogy a helyi gyárosok, iparosok és kereskedők anyagi erősödése magával hozta az érdekvédelmi szervezeti rendszer önállósodásának igényét is. A magyarországi kamarákról az 1868. évi VI. törvény rendelkezett. A kamarák a Földművelésügyi-, Ipari-és Kereskedelemi Minisztérium alá tartoztak; előterjesztéseket tehettek, ugyanakkor a törvényhatóságokkal és gazdasági alanyokkal is közvetlen kapcsolatokat alakíthattak ki.69 Pécs az 1850-es évek óta a Soproni Kereskedelmi- és Iparkamara szervezetébe tartozott. 1875-ben Zsolnay vezetésével létrehozták a helyi ipari és kereskedelmi társulások csúcsszervét, a Pécsi Ipar és Kereskedelmi Társulatot. 1880-tól megindultak az önállósodási lépések. Létrejött a Pécsi Kereskedelmi- és Ipartársulat, amely feliratban kérte a FIK Minisztériumot, hogy Baranya, Somogy és Tolna vármegyék kiszakításával, valamint Pécs szabad királyi városával együtt önálló kamara alakulhasson. A minisztériumhoz címzett levél világos érveket sorakoztatott fel az önállósodás mellett: a soproni kerület területileg a legnagyobb a budapesti után, s a három megye kiszakadása után is még jókora marad; az új pécsi kamarai egység 800 000 embert tömöríthetne; a felállítandó pécsi kamarának az éves költségei nem tennének ki 5000 forintnál többet; ha létrejönne a pécsi kamara, nagyobb lenne a ráhatása a fiatalok tanoncképzésére stb.70 A Pécsi Kereskedelmi- és Iparkamara felállítása után (1881) alkerületei alakultak ki: Baranyában négy, Somogybán hét, míg Tolnában öt alkerület jött létre. Az önálló kamara Pécs számára sok előnnyel járt, hiszen a döntéshoza67 Lásd B. HORVÁTH 2010. tanulmányát. 68 ERDŐSI 1968. 93. p. 69 KOPASZ 1970. 160. p. 70 BML IV. 1406 Pécs város tanácsa iratai 2858/1880.
