Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján

66

Városépítés, várostervezés

bői látható, hogy a belvárostól délre lévő területen a vasút egyben gazdasági térszervező hatással bírt a századforduló környékén.

2. térkép. Pécs szabad királyi város térképe, 1904.

A város gazdasági működése szempontjából nagy jelentősége volt annak is, hogy a Főpályaudvartól keletre, Üszög felé vezető vasúton (a központi pályaudvartól 1 km-re) egy ún. Pécs-külváros állomást hoztak létre. Jelentősége abban áll, hogy ebben a korszakban a - korában már említett - Búza tér egyre fontosabb nagykereskedelmi funkciót töltött be, s a város legnagyobb forgalmú vásáros helyévé vált. A nagy kiterjedésű tér négy oldalán különböző ipari üzemek helyezkedtek el, itt volt például északról a Ruepprecht-féle harangöntő gyár, nyugati oldalán a Jankovics-féle szappangyár; de döntően kisipari mü-