Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett... 65 elképzelését a Pécs-Mohács vasútról.63 Végül is a DGT - mint azt fentebb már említettük -, alapvetően gazdasági érdekeknek megfelelően, 1857-re építette meg az első vasutat a Pécs délkeleti határában elhelyezkedő Üszög és Mohács kikötő között, ahova a szenet szállította.64 Pécs város lakói 1859-től személyforgalomra használhatták ezt a vonalat,65 amely viszont iránya miatt nem felelt meg a hosszú távú kereskedelmi elképzeléseknek, hiszen fontos érdek volt a Pest-Buda, illetve a Monarchia osztrák területeinek vasúton történő elérése. Ráadásul az üszögi állomás messze volt Pécs belvárosától, így nagyon fontossá vált, hogy a déli irányban terjeszkedő iparosoknak legyen egy közvetlenül a városban lévő vasúti állomása. Ennek létrehozása egybekapcsolódott a Pécs-Barcs vasútvonal megépítésével (1868). A vonal kialakítására a belvárostól délre húzódó, a város legalacsonyabb pontját jelentő kelet-nyugati irányú völgyben került sor. Kézenfekvő volt ennek a területnek a felhasználása, hiszen ettől délebbre, a Siklósi városrész felé már lassan emelkedett a terep, ugyanakkor meg kellett küzdeni a terület vizenyősségével, mivel a Mecsekből lefolyó patakok itt torlódtak össze. Itt épült fel az Indóház, Pécs első vasútállomása. Ezen a vonalon Barcsnál rá lehetett már csatlakozni a Déli Vasút pályáira. A főváros irányában a nagy áttörést (meglehetősen későn) a Szentlőrinc-Kelenföld vonal 1882. évi átadása hozta meg, amelyen már a fővárost is el lehetett érni. Később, a századforduló idején a déli, mezőgazdasági jellegű területekkel is egyre több helyi érdekeltségű vasúti kapcsolat épült ki. Mindebből látszik, hogy a pécsi vállalkozóknak az 1880-as évektől a legfontosabb irányokban már lehetőségük nyílt nagy tömegű termék vasúti szállítására. A megnövekedett forgalom hozta magával a (mai) Főpályaudvar létesítésének szükségességét.66 A pécsi nagyiparosok több esetben is külön iparvágányt építettek ki, amellyel a fővonalra tudtak csatlakozni. Ilyen iparvágánya volt például az Engel-féle faipari cégnek, a Zsolnay-gyámak, a Reeh Mátyás-féle fakereskedésnek, a Sertéshizlaló részvénytársaságnak stb. Több gyár az új telephelyét egyenesen úgy választotta meg, hogy a vasúti áruszállítás ne jelentsen gondot. Közvetlenül a vasút két oldalán jött létre a Höfler-bőrgyár, a közvágóhíd, a Hoffmann-bútorgyár, a villanytelep, a légszeszgyár, az ifj. Scholtz Antal-féle sörgyár, a Weidinger- és a Türr-malom, több téglagyár stb. Mindeb63 Majláth György és Czindery László a Mohács-pécsi vasútvonal építésére vonatkozó javaslata. Pécs, 1850. április 30. 6. föl. OSZK Kézirattár 10.242. 64 Kaposi 2006. 54. p. 65 Üszögpuszta jelentőségéről lásd a következő fejezetet. 66 Erről a korabeli sajtó nagyon sokat írt, gyakorlatilag minden hónapban jelentek meg cikkek az építkezés állásáról. Lásd közülük: Pécsi Napló, 1896. augusztus 13.; 1897. július 18.; 1897. október 26. stb.
