Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
64 Városépítés, várostervezés A DGT sok ponton kapcsolódott a város gazdasági működéséhez, hiszen számos városi telket bérelt, s mint vállalkozás, jelentős adót is fizetett.60 A DGT tulajdonosi összetételét tekintve egy „monarchia-jelenség” volt; a részvényesek között osztrák, cseh, magyar stb. vállalkozók egyaránt előfordultak. A szinte folyamatos vásárlásokkal a tulajdonosok 1893 végéig csaknem 10 millió osztrák forintnyi tőkét fektettek be Pécs környékén.61 Mint említettük, Pécs sokáig tradicionális, németes város volt; a DGT megjelenése azonban ezt a régies világot némileg kinyitotta, hiszen a gyorsan növekvő munkaerő jelentős része külföldről érkezett. A DGT építette meg az első vasútvonalat Üszög és Mohács között, amely a kezdeti évek után már személyszállítással is foglalkozott. Üszögpuszta Pécstől délkeletre feküdt (ma már a város részét képezi). A mintegy 30 000 holdas uradalom központját adó Üszög 1849-ig a Batthyány-család, ezt követően a bécsi Biedermann bankárcsaládé volt. Üszögpuszta egy kisebb részén építette fel a DGT a vasúti központot: ide hordták az északra lévő bányaüzemekből a szenet, s itt rakodták át a társaság vasútvonalán működő vagonokba. A 19. század vége felé gyorsan nőtt a vállalat termelése, amely 1875-1900 között megduplázódott, s a századfordulóra elérte az évi 800 000 tonnás mennyiséget.62 A vasút ipar- és térformáló szerepe Amint az országban máshol, úgy Pécsett sem nehéz meglátni az iparosodás és a vasút közötti kölcsönhatást. A pécsi gyáripar létrejötte szorosan kapcsolódott a vasúti szállítás lehetőségéhez, hiszen mind az alapanyag-beszerzés, mind az áruk távolabbi piacokra való eljuttatásának nélkülözhetetlen eleme volt a vasút. Pécs vasúttal történő elérése számos reformkori elképzelésben szerepelt, ám azt világosan lehetett látni, hogy a városnak rossz a közlekedés-földrajzi helyzete. A 19. század közepén a nagyobb gazdasági kapacitások Pestre koncentrálódtak, így nem véletlen, hogy az osztrák vállalkozók által épített első nagy vasútvonalak is a főváros, s azon keresztül Bécs elérését helyezték előtérbe. A Mecsek alatt lévő Pécs kereskedelmi kapcsolatai főleg a déli vidékek felé irányultak, ez viszont országos szinten nem tartozott a legfontosabb irányok közé. A pécsi vasútfejlesztésről szóló első érdemi elképzelések a városkörnyéki bányákból származó szén Mohácsra való eljuttatásának témájában láttak napvilágot. 1850-ben Czindery László volt főispán és Mailáth György közzétette 60 Mendly 2002. 297. p. 61 DGT 1894.4. p. 62 Babics 1952. 75. p. táblázatok, illetve: Papp 1928. 415. p.
