Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett a 19–20. század fordulóján
Kaposi Zoltán: Iparfejlődés és városszerkezet Pécsett... 63 gyis a pécsi lakosság mintegy 10%-a élt.50 A Társaság üzemeiben a foglalkoztatás a századfordulón már meghaladta a 4000 főt, Pécs városára ennek mintegy negyede jutott. Az említett telepek ma már Pécs szerves részét képezik.51 Mivel a bányászat veszélyes tevékenység volt, ezért a dolgozók bérezése a pécsi átlagot jóval meghaladta, de ez hosszú távon (a kereslet révén) jótékony hatást gyakorolt a város ipari és mezőgazdasági termelésére, valamint a szolgáltatási ágazatra. A szénbányászati nagyvállalkozás jelentős pénzt fordított a munkaerő letelepítésére: a vállalat igen sok munkáslakást épített a bányatelepek mellett. Az első ilyen telepet 1855-ben Pécs-bányatelepen kezdték építeni Schroll József főbányagondnok irányításával.52 A 19. század végén a DGT 2 nagyobb és 15 kisebb telepén, 463 társasági házban összesen már 1594 lakással rendelkezett.53 Ennek fele Pécs-bányatelepen épült fel.54 1913-ban Pécs-bányatelepen 733 lakás volt, amelyből 717 a munkásoknak, míg 16 a tisztviselőknek és a felvigyázóknak volt fenntartva.55 A lakások mellett sok szolgáltató egység is létrejött (bolt, korcsma stb.); de foglalkoztak az egészségügyi és iskoláztatási kérdésekkel is. 1894-ben döntöttek egy bányaiskola felállításáról, hiszen a bányamunkások vájárrá vagy munkafelügyelővé való kinevezéséhez elengedhetetlen volt a szakmai képzés.56 Legalább ennyire fontos volt az 1867-ben felépített pécs-bányatelepi kórház, amelynek négy szobájában és egy elkülönítő termében 40 beteg számára volt hely.57 Templomot is építettek, amely azonban az alatta folyó szénkitermelés miatt megsüllyedt, így 1890-ben betiltották a misézést. A telep új templomát 1902-ben szentelték föl.58 Pécs-bányatelepen a későbbiekben tisztviselő telepet, valamint az 1910-es években egy 114 ágyas bányászlegény-szállót is építettek.59 50 BML IV.1407 Pécs város polgármesterének elnöki iratai. 161/1901. 51 Érdemes arra utalni, hogy a szovjet térnyeréssel 1947 után egy évtized alatt a Pécs melletti falvakat, ahol a DGT üzemei elhelyezkedtek, a városhoz csatolták, így megkezdődhetett a falvak és a korábbi Pécs közötti terület beépítése, vagyis az addigi üres területek megszüntetése. Ezekre vagy paneltelepeket építettek, vagy pedig az 1950-60-as évekbeli szocialista iparosítás részeként gyáregységeket telepítettek. 52 Pécs Lexikon 2010. 2. kötet 84. p. 53 Mendly 2002. 302. p. 54 DGT 1893. 40. p. 55 Huszár 2005.193. p. 56 Lásd Krisztián 1996. érzékletes leírását. 57 ÁGH 1894. 135. p. 58 PlLKHOFFER 2010. 146. p. 59 PlLKHOFFER 2010. 147. p.
