Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Recenziók
380 Recenziók nem tartozik Gyula infrastruktúrájához abban az értelemben, mint a megelőző alegységekben tárgyalt témák. A következő nagyobb fejezet a vagyon és jövedelem, röviden a társadalmi státus témakörében tartalmaz számos forrást. Adóslevelek, hagyatéki jegyzőkönyvek, haszonbérleti szerződések, virilisjegyzékek, tisztviselői fizetési adatok, illetve a vagyoni és jövedelemi kérdésekhez kapcsolódó magánlevélbeni tudósítások alkotják itt a forráskorpuszt. A státus számszerűsíthető adatait tartalmazó forráscsoport után az otthon témakörével foglalkozó források következnek, vagyis az anyagi lehetőségek által behatárolt társadalmi helyzet tényleges megvalósítása, belakása kerül a középpontba. Ennek megfelelően több a személyes jellegű forrás, hiszen itt hirdetéseken, lakásleltárakon kívül főleg lakberendezési és háztartási alkalmazottakat érintő témákról szóló magánlevelek szerepelnek. A következő fejezetben a személyes jellegű források már túlsúlyba is jutnak, hiszen ennek témája a szerelem és a házasság. Mindazonáltal a levelek és Márki Sándor naplójának részletei mellett itt is megtalálhatók „keményebb” források: házassági szerződések és kelengyék leltárai. A párkapcsolat, a családalapítás témáját - mondhatnánk az élet rendje szerint - a nevelés kérdésköre követi. E fejezetben az erre vonatkozó magánleveleken - legtöbbször szülők és gyerekek közti levélváltásról van szó - kivül a szarvasi evangélikus gimnázium anyakönyveiből vett minta található. A megelőző témák logikus folytatása a hagyományos és változó női szerepeket elénk táró blokk. Itt a bemutatás gerincét képező levelek mellett a kérdéskört érintő hírlapi cikkeket, illetve 20. század eleji, már a női munkavállalásról szóló tudósításokat olvashatunk, például Kurtucz Valériának a kinevezéséről, aki 1911-ben az első orvosnő volt a vármegyében. A következő, összesen 43 tételt magába foglaló fejezet a kínálat és a fogyasztás témájának forrásaival ismerteti meg az olvasót. A 19. század második felében a társadalmi tagolódást mindinkább meghatározta, és különösen a városokban egyre nagyobb szerepet játszott az önellátást mind inkább háttérbe szorító fogyasztás, így jogos a kérdéskörnek szentelt számos dokumentum bemutatása. Üzleti árukészletlisták, újsághirdetések, hetipiaci árak és egy terjedelmes háztartási napló mutatják be nem is csak a szorosan vett fogyasztás, hanem a sokszínű városi szolgáltatások - a gőzfürdőtől a fodrászon át a fogászatig - világát is. E fejezet tehát újabb oldalról mutatja be az életmód kérdéseit, sőt a technikai modernizálódás társadalmi befogadását úgyszintén, hiszen egyes források olyan témákra vonatkoznak, mint a fogkrém elterjedése, vagy éppen a mosógéphasználat. E tárgyban például egy ma már humorosnak ható használati utasítás olvasható. A kilencedik fejezet a társas élet szintereit veszi számba. A téma sokrétűségének megfelelően hat alfejezetre tagolódó blokk először az egyesületek világát mutatja be. Meglepő, hogy a századfordulón 22 ezres népességű Gyulán hányféle kör és egylet létezett. Ezek vizsgálata a városi társadalom rétegződése, kapcsolathálói szempontjából igen sokat ígérő, hiszen azt mutathatja meg, ki kivel tartott, illetve járt össze. A blokk ezután sorra veszi a társas élet színtereit, bálokat, cukrászdákat, kávéházakat, vendéglőket, s ide sorolja a bordélyokat is. Kitér a színielőadásokra, illetve Gyula zenei
