Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Műhely - Argejó Éva: Égi és földi város. A város toposza az európai festészetben
Argejó Éva: Égi és földi város 309 zatot. „Vermeer megállította az időt, rögzítette azt, ami elillan, ami változik, ami múlandó - a kora reggeli fényben fürdő város ébredésének pillanatát az örökkévalóság képévé alakította.”73 - írja róla a barokk-kutató Pierre Cabanne. A topografikus látképen, amely a korabeli városi látképfestés kánonjává vált, a központi épületekről, a városi lakóházakról és terekről érezhető, hogy ezek a városi élet valós színterei. Hollandiában ebben az időben hódított tért a térképből festmény műfaja, a topografikus látkép, e divatnak maga Vermeer is hódolt. A térképek és a képalkotás közötti kapcsolat régi keletű, egészen Ptolemaiosz Geographiájáig megy vissza. A módszer lényege szerint topográfiai térképeket városképekké transzformáinak, ily módon a térképészeti módszer átalakul tájképábrázolássá. Az egyik a tudományhoz van közelebb, míg a másik művészet.74 Vermeer Festőművészet című festménye egy térképet is ábrázol, amelynek két oldalán húsz darab ovális keretbe foglalt, kisméretű városkép sorakozik. A képek különös madártávlatból láttatják a városokat, ám a tengert, felette a Nappal és rajta a hajókkal, mintha alulról felfelé mutatnák.75 Az ilyen „dekoratív térképek” a kartográfiai anyagok sajátos részét alkotják. Az ily módon készült topografikus városképek azoknak próbáltak távoli városokról földrajzi ismereteket nyújtani, akik nem keltek vándorútra. A városok iránti általános érdeklődést az is növelte ebben a korban, hogy a polgárok büszkék voltak a lakóhelyükre, ezért a városvezetők gyakran adtak megbízást városuk hü másának elkészitésére. A város- fejlődés következtében a korabeli festményeken bővült az ábrázolandó épülettípusok köre, így lassanként megjelentek az államigazgatáshoz kötődő hatalmi építmények és modem középületek is. A társadalom élete is jól megfigyelhető ezeken a finoman kidolgozott ábrázolásokon, s megmutatkozik az is, mi várható el a városi környezettől. E képeken nyoma sincs zűrzavarnak, valamennyin rendezett városi környezetet láthatunk a korabeli életvilág hü lenyomataként. A látvány érdekében e korszak városképeit gyakran vizuálisan manipulálták is, különös enyészpontokat alkalmaztak rajtuk, a városrészleteket átvariálták a látvány kedvéért, s az emberek is ritkán aránylanak helyesen az épületekhez. 73 Cabanne 2001.75. p. 74 ALPERS 2000. 156. p. 75 FOGARASSY 1987. 92. p.
