Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes... 249 a párt kultúrpolitikusai sem emelhettek kifogást. Az ország építészeti műemlékeit, amelyek „hazánk történetének íratlan és hamisítatlan kútfői, népünk alkotóerejének korokon átnyúló tanúi”, felbecsülhetetlen kulturális értéknek nevezte. Ezek egyrészt a sérthetetlen nemzeti vagyon alkotórészei, másrészt a „mai fiatal generáció, sőt egész népünk hazafiasságra nevelésének pótolhatatlan eszközei”. A Tanács 1953. április 7-ei határozata a szocializmushoz kötötte a műemlékvédelemjelentőségének felismerését, igy véve elejét annak, hogy a politikai vezetés lebontathassa a szóban forgó épületeket: „A szocializmus alkotó korának kellett elérkeznie ahhoz, hogy kormányzatunk törvénye az állam védelme alá helyezze a műemlékeket, és védelmüket törvényes kötelezettségnek minősítse.” (Ez utóbbi utalás az Elnöki Tanács 1949. évi 13. törvényerejű rendeletére.) A határozat kimondta, hogy „a szocialista város fejlődése kivételes esetben megkövetelheti egyes műemlékek áthelyezését, vagy végső esetben elbontását, ha az a szerves fejlődésnek, a szocialista város kibontakozásának elháríthatat- lanul útjában áll”, ugyanakkor megállapította, hogy „a Batthyány tér egységes, szerves és természetes városfejlődés eredménye”, (...) „a Vár után Budapest legjellegzetesebb és összességében is műemléki értékű egysége”.75 A dokumentum sorra vette az érintett műemlékeket, művészettörténeti szempontú érvelésében a fent említett levelek mondatai köszöntek vissza. íme, az egyes épületekkel kapcsolatos döntések: A Szent Anna-templom, amely „a budai Duna-part festői hatásának egyik legfontosabb motívuma” feltétlenül fenntartandó. Az Erzsébet-apácák templomát (amely „a helyi kőművesek, kőfaragók, képírók provinciális ízű művészetének dokumentuma”), a hozzá kapcsolódó régi kórházépületet, valamint a Marczibányi-házat eredeti állapotában és megjelenési formájában kell megőrizni. Amennyiben a kórházépület helyére tervezett földalatti állomás helyszükséglete ezt megkívánja, az épület déli falazata néhány méterrel arrébb helyezhető,76 de csak a műemléki szempontok figyelembe vételével történhet bármilyen átalakítás. A Batthyány tér 3. valamint 4. számú lakóházak ugyancsak feltétlenül megőrzendők, de indokolt esetben az épületek vagy főhomlokzataik felemelhetők és hátrább tolhatok. 75 Uo. 76 „A kórházépület déli előudvarának hátsó fala dél felé kb. 5 m-rel előbbre hozható, a délkeleti szárny belső része a homlokzati ablakritmus megtartása mellett átalakítható és a Duna-part felé kiugró számyrész északi fala kb. két ablakosztással északabbra helyezhető.” Uo.
