Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlék együttes... 247 A MMOK érvei magából a műemléki hatósági státusból adódtak: a szervezet az 1949. évi 13. törvényerejű rendeletre hivatkozva63 nem járult hozzá az épületek lebontásához. Szakemberei azonban a művészettörténeti érvelés mellett elővették a sokat hangoztatott szovjet példát is: „A Szovjetunió példamutató műemlékvédelme fokozott gonddal ügyel a műemléki együttesek, a történetileg kialakult városképek fenntartására (...) a magyar főváros számára az ismertetett adatok alapján műemléki szempontból a Batthyány tér olyan értéket képvisel, mint a Szovjetunió fővárosának Vörös tere a Kreml-lel.”64 A templomok lebontásával kapcsolatban 1952 végén a MMOK vezetője, Ortutay Gyula65 a műemlékek akkori kezelőjével, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökével tárgyalt, a megbeszélés azonban nem döntötte el a kérdést. A Hivatal elnöke már tudhatta, hogy a MMOK napjai meg vannak számlálva,66 és az ügyben a hamarosan létrejövő Építészeti Tanács (ÉT)67 fog állást foglalni. Dercsényi beszámolója szerint az elnök nem kételkedett: a lebontás megvalósul, mivel Ortutay már nem tudja megakadályozni.68 Ebben az időben - a műemléki szervezet többszörös átszervezésének és a különböző szervezeteknél tevékenykedő szakembereknek köszönhetően - a nagyobb horderejű kérdésekben már több testület véleménye alapján születtek a döntések, és a műemléki hatóság69 állás63 Az 1949. évi 13. tvr. értelmében a műemlékké nyilvánított épületek a MMOK által vezetett nyilvántartásból csak akkor törölhetők, ha műemléki jelentőségüket elvesztették (V. fejezet 17.§). MOL X1X-I-19-C, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) iratai (Ortutay Gyula levelezése), 1. d. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1949. évi 13. számú törvényerejű rendelete a Magyar Közlöny 223-237. számából (17-24. p.), 1949. november 16. 64 MÓL XlX-i-5-a, Közoktatásügyi Minisztérium iratai, 118. d. Pogány Ö. Gábor levele a Közoktatásügyi Minisztériumnak, 1952. november 6. 65 Rákosi 1953. január 1-jei hatállyal felmentette Ortutayt a MMOK vezetői tennivalóinak ellátása alól, így amennyiben hivatalos, műemléki hatósági minőségében tett látogatást, arra még 1952 végén kerülhetett sor. MÓL XIX-A-83-a-463/l 5-1953, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, A Minisztertanács 0465/15/1953.sz. határozata, amelyben Rákosi 1953. január 1-jei hatállyal felmenti Ortutay Gyulát a MMOK vezetői tennivalóinak ellátása alól, 1952. december. 66 MÓL XIX-A-83-a^l63/14-1952, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, Révai József előterjesztése a Minisztertanácshoz a MMOK megszüntetéséről, 1952. december 5. 67 Révai 1952. december 12-én nyújtott be határozati javaslatot a Minisztertanácshoz az Építészeti Tanács létesítésére 1953. január 1-jei hatállyal, de a szervezet felállítását már a párt Agi- tációs és Propaganda Osztálya is javasolta 1952. november 10-én. Fentiek alapján Ortutay látogatása az ÁEH elnökénél 1952. november közepe és december vége közé tehető. MÓL M-KS-276. f. 89. cs. Agitációs és Propaganda Osztály iratai, 389. ő. e. Révai József határozati javaslata a Minisztertanácshoz az Építészeti Tanács létesítésére, 1952. december 12. 68 DERCSÉNYI 1980. 4L p. 69 A MMOK megszüntetésével a műemlékvédelem hatósági jogköre, így elvi irányítása az Építészeti Tanács Titkárságának műemléki csoportjához került. Uo.
