Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
248 Épített örökség pontján kívül meghallgatták a Műegyetem, a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Tudományos Akadémia véleményét is. Nagyon sokat számított, hogy a testületek minden egyes esetben a műemléki hatóság építészeti álláspontját támogatták.70 Ezzel kapcsolatban írta Dercsényi a következőket: „Azóta az élet megtanított arra, hogy az ilyen kérdésekben akkor ér kudarc bennünket, ha a szakemberek valamelyike kilép a sorból, és különvéleményt hangoztat.”71 Az építész, művészettörténész és műemléki szakma összefogását, valamint egységes álláspontját tükrözte Fülep Lajos, az ELTE Művészettörténet Tanszék vezetőjének levele is: ezt az akadémikus a tervek részleteinek, konkrét szempontjainak ismerete nélkül, kötelességből írta, hogy „e kérdésben a végső döntés előtt” felhívja a figyelmet az építmények jelentőségére.72 Az egyenesen Révai Józsefnek címzett levélben a megtartandó műemlékeket a szocialista városkép szempontjából láttatta: „fenntartásuk és épülő szocialista fővárosunk kompozíciójába való szerves beillesztésük szükségessége különösen nyilvánvaló, ha ezeket a műemlékeket összetartozó városképi egységként szemléljük.” A Vár környezetében elhelyezkedő épületeket a Duna-part sziluettjének kialakítása folytán ítélte pótolhatatlan értékűnek. A Fülep Lajos által említett „végső döntés” közeledtét, valamint annak végkimenetelét érzékelteti Gerő László visszaemlékezése, akit - mint a műemléki hatóság képviselőjét - Dercsényi Dezsővel együtt az ügyben kezdeményező Pongrácz Kálmán személyesen kéretett magához. A városházán - ahol igencsak hideg hangulat fogadta őket - más témák mellett a Batthyány téri templomok bontása is szóba került, de az ezt ellenző egységes álláspont miatt „Pongrácz sem erőltette a dolgot”.73A fentiekben bemutatott, részben informális levelezéseket, megbeszéléseket követően az ügy végül - a Fővárosi Tanács VB beterjesztésében - az illetékes műemléki szakhatóság, az Építészeti Tanács elé került. A Batthyány tér „rendezési” terve a földalatti vasút Batthyány téri állomása felszíni csarnokának megépítését, valamint az ahhoz kapcsolódó forgalmi és egyéb igények kielégítését a hét műemlék lebontása útján kívánta megvalósítani. Az ÉT március 30-i ülésén foglalkozott a kérdéssel,74 ahol a javasolt terveket elvetette, valamint módosította olyan szempontok alapján, amelyek ellen 70 GERŐ 1987. 99. p. 71 Dercsényi 1980.43. p. 72 MÓL XIX-I-3-e, Népművelési Minisztérium iratai (Révai József miniszter levelezése), 8. d. Fülep Lajos levele Révai József népművelési miniszternek, 1953. március 17. 73 Gerő 1987. 100. p. 74 MÓL XlX-l-3-j, Népművelési Minisztérium iratai (Nonn György miniszterhelyettes iratai), 6. d. Az Építészeti Tanács határozata a Batthyány tér rendezésével kapcsolatban, 1953. április 7.
