Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése

242

Épített örökség

a talajmunkálatok káros hatása a háborús károkat még magukon viselő, rossz állapotú műemlékekre. De pontosan mely épületek alkotják a Batthyány téri (egykori Bomba téri) műemlékegyüttest? A fenti visszaemlékezés először is két katolikus templomról tesz említést: az 1740-1761 között épült, a tér déli oldalát határoló Szent Anna-templomról, valamint az 1731-1741 között épült Erzsébet-apácák templomáról (Szent Ferenc Sebei templom), amely a hozzá csatlakozó kolostorral együtt a tér északi oldalán áll. Ezeken kívül további öt, a tér egységes hatásában fontos szerepet játszó műemlék is a bontókalapáccsal nézett ekkor farkasszemet:

— a Szent Anna-templomhoz kelet felől csatlakozó, végleges formáját 1936- ban elnyerő plébániaépület (ennek helyén egykor a „Horgonyhoz” címzett vendégfogadó állt);

— az egykor az Erzsébet-apácákhoz tartozó Fő utca 41. számú volt kórház- épület;

— az 1805-ben épült Fő utca 43. számú, beszakadt tetejű ún. Marczibányi- menház;

— a Batthyány tér 3. számú, copf stílusú, ún. Négy évszak-ház, amelyet négy dombormű díszít (ezeken puttók jelenítik meg a négy évszakot);

— a Batthyány tér 4. számú, egykori Fehér Kereszt fogadó épülete, ahol annak idején a Budára érkező II. József császár is többször megszállt.43 A fenti épületeket a MMOK már működésének elején műemléki védelemre érdemesnek nyilvánította mint olyan alkotásokat, „amelyeknek fenntartását és a város- fejlődés kereteibe való további beillesztését kívánni lehet és kell. A műemlékké nyilvánítás ténye elvben ki kell, hogy zárja az épületek lebontását.” Az összefüggő épületcsoportoknál, egymás mellett álló épületeknél a műemlékké nyilvánítás minőségi bírálata esetenként enyhébb lehetett, „ha a városkép egység, a jelentőségteljesebb műemlék megkívánta a környező épületegység védelmét is.”44 Mivel a fenti listában templomok is szerepelnek, felmerülhet a kérdés: hogyan viszonyult az egyházak működését keretek közé kényszerítő kormányzat — a műemléki állománynak akkor kb. 60%-át kitevő - egyházi műemlékekhez, nehézséget okozott-e ekkoriban az egyházi építészeti emlékek műemlékké nyilvánítása?

Ezek nagy számára való tekintettel a MMOK még 1950 júliusában kezdeményezte a kérdés politikai hátterének megvitatását a párt, a VKM, a Népművelési Minisztérium és az Akadémia közreműködésével. A megbeszélésen

43 HORLER 1955. 596. p.

44 MÓL XIX-I-19-b, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) TŰK iratai, 1. d. A MMOK vezetőkollégiumi értekezletéhez csatolt anyag a Budapesten műemlékké nyilvánítandó épületek jegyzékéről, 1950. december 8.