Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk műemlékegyüttes tervezett lebontása és sikeres megmenekülése
Prosinger Lívia: A Batthyány téri barokk müem lékegyüttes... 243 arra jutottak, hogy a műemlék védendő, tekintet nélkül korábbi vagy jelenlegi funkciójára, hiszen a cél az, hogy minden jelentékeny művészeti, történeti, néprajzi emléket műemlékké nyilvánítsanak és így kellő védelem alá helyezzenek.45 Mindezt nem szabad függővé tenni „a klerikális reakció ellen folytatott küzdelem aktuális fordulataitól”, valamint szakítani kell azzal a — hatóságok részéről pl. szobor- vagy épületbontások kapcsán tapasztalt — tévhittel, hogy „egyházi műemlékek rombolása politikai érdemet jelenthet”.46 A pártvezetés véleménye47 szerint: „a helyreállítási munka független attól, hogy a műemléki kormányzat milyen célt szolgált egykor. Egyébként is a kormányzat politikája a békés együttműködés.” Ez a többször is hangoztatott műemlékpárti hozzáállás a gyakorlatban azonban egyáltalán nem jelentett védelmet a teljes egyházi müemlékállománynak. Első felvonás: kísérlet a Batthyány téri műemlékegyüttes lebontására Amikor a Minisztertanács 1950 szeptemberében határozatot hozott a budapesti metróhálózat kiépítéséről, már több hónapja folyt a kelet-nyugati metróvonal építése. A határozat a Népstadion és Deák tér közötti szakaszra 1954., a Deák tér és Déli pályaudvar közötti szakaszra pedig 1955. évi üzembe helyezési határidőt szabott meg.48 A tervezést a rövid határidő miatt az építéssel párhuzamosan végezték, így 1952-ben, amikor a téren található épületegyüttes lebontása először felmerült, az állomások - köztük a Batthyány tér - rendezése még korántsem öltött végleges formát. A térnek az állomáshoz illeszkedő kialakítása 1952 januárjában téma volt a Fővárosi Tanács VB Építési Osztályának értekezletén, amelyen - az érintett szervek, pl. a BUVÁTI, FŐVÁTERV,49 Népmüve45 MÓL XIX-I-19-b, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) TŰK iratai, 1. d. Jegyzőkönyv a MMOK Vezetőkollégiumának tartott értekezletéről, 1950. augusztus 7. 46 MÓL XlX-l-19-a, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) iratai, 25. d. Feljegyzés a MMOK székházában tartott, a műemlékvédelmi kérdéseket tárgyaló értekezletről, 1950. július 26. 47 MÓL XIX-I-19-b, Múzeumok és Műemlékek Országos Központja (MMOK) TŰK iratai, 2/a. d. Jegyzőkönyv a MMOK Muzeológiai Osztályának értekezletéről, 1951. január 23. Itt Dercsényi Dezső - saját szavai szerint - Széli Imre, a Párt Központi Vezetősége Agitációs Propaganda Osztálya tagjának álláspontját közvetítette. 48 KELEMEN 1970. 57. p. 49 Budapesti Városépítési Tervező Intézet, Fővárosi Városépítési Tudományos és Tervező Intézet