Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Épített örökség - Újlaki Pongrácz Zsuzsánna–Zsidi Paula: A városkép történeti vizsgálata régészeti módszerekkel: Aquincum, a főváros római kori városelődje – a városi régészet és annak örökségvédelmi hatósági háttere
ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ÚJLAKI PONGRÁCZ ZSUZSÁNNA- ZSIDI PAULA A VÁROSKÉP TÖRTÉNETI VIZSGÁLATA RÉGÉSZETI MÓDSZEREKKEL: AQUINCUM, A FŐVÁROS RÓMAI KORI VÁROSELŐDJE - A VÁROSI RÉGÉSZET ÉS ANNAK ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁGI HÁTTERE A városokban, legfőképp a történeti városmagokban a régészeti örökségvédelem problémái halmozottan jelentkeznek. A lassan tíz éves örökségvédelmi törvény1 megszületése óta többször módosult, de a régészeti lelőhelyek védelmében megfogalmazott paragrafusai változatlanul ugyanazokat a nemzetközileg széles körben elfogadott normákat tükrözik. E normák érvényre juttatása csak az örökségvédelmi szakemberek, az építészek és a beruházók, tulajdonosok együttműködése révén valósítható meg. A régészeti örökségvédelem hatósági eszközei - különösen egy nagyvárosban - szükségképpen defenzívek. A régészeti örökség védelme magába foglalja a régészeti örökség felkutatását és értékelését, számbavételét és nyilvántartását, a kiemelten vagy fokozottan védendő területek meghatározását és védetté nyilvánítását, valamint mindezeken túl a régészeti örökség megőrzését. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegüeknek kell lenniük. A régészeti lelőhelyeket - a fenntartható használat elvének figyelembevételével - csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak.2 A régészeti örökség egyszeri, rekonstruálhatatlan: egy elpusztított vagy megrongált őskori településsel, honfoglalás kori temetővel vagy római villával olyan adatok vesznek el, amelyek nem pótolhatók egy másik őskori település, honfoglalás kori temető vagy római kori villa mégoly szakszerű régészeti feltárásával sem. A város, Budapest pedig épül - épülne. A mélygarázsok és az irodaházak építtetői értelemszerűen a város legfrekventáltabb területein kívánják megvalósítani beruházásaikat, s ezek szinte kivétel nélkül érintik a történeti városmagokat. A lakóparkokat viszont lehetőleg a közelmúltban még (sűrűn) be nem épített, de jól megközelíthető helyekre telepítik. Ezek a pontok sok esetben szintén kedvelt lakóhelyek voltak a különböző történeti korszakok 1 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 9.§ URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VI. 2011. 189-215. p.
