Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Keller Márkus: Az óbudai kísérleti lakótelep és a kádári modernitás
184 Városépítés, várostervezés területen nagy lakóteret nyújtott; vagy az Á-CS jelű épület egyik lakástípusa, ahol a főzőfülke a szobából nyílt, viszont a lakásban három személyt lehetett elhelyezni akkora alapterületen, amelyen más lakásokban csak ketten fértek el. A 325-ös épület három fő számára tervezett lakásaiban a konyha nem az előszobából nyílt, hanem a fürdőn és az egyik szobán keresztül volt megközelíthető. Természetesen ezzel is nőtt a lakóterület.24 Ezek a tervek a korábbi (1958 előtt érvényben lévő) típustervekhez képest mindenképpen fejlődést jelentettek, és elérték elsődleges céljukat: a hagyományos építési móddal felépített lakásokban az alapterületet az eddigieknél jobban kihasználták, azaz nagyobb lakóterületet biztosítottak a lakások használói számára. Magyar viszonylatban a felhasznált külföldi anyagok és az ennek, illetve a kísérleti jellegből adódó gondosabb kivitelezésnek köszönhető jobb minőség is újdonságot jelentett. Értékelés Az OKL sikerességét lényegében az ÉM Típustervező Intézetének Értékelő Osztálya által 1961 -ben készített tanulmány is megerősíti, mind gazdaságossági, mind lakáshasználati szempontból fejlődést jelentettek az itt megépített lakások, és hogy maga az építkezés folyamata sok olyan tényezőre derített fényt, melyet pusztán a tervek kritikai vizsgálata nem tett volna meg. Típusterv (tehát más építkezések alkalmával is felhasználták) lett az 527-es (Mináry Olga), 524- es, 315-ös, 325-ös, 210-es és a 605-ös terv. A szakmai siker ellenére a kísérlet maga és az épületek hamar kikerültek az érdeklődés középpontjából. Ennek oka valószínűleg az, hogy a belőle származó típustervek ellenére, a paneles építésmódra alapozó lakás- és lakótelep-építésben az eredmények kevéssé hasznosultak. Az építészettörténet sem igazán foglalkozott vele. Az egyetlen speciálisan csak az Óbudai Kísérleti Lakóteleppel foglalkozó tanulmány írója, Szántó Katalin, még 2001-ben is „ismeretlen epizódnak” nevezte a magyar kultúrtörténetben az OKL-t.25 Annak ellenére, hogy az itt lakók máig tudják, hogy lakásaik különlegesek, és ez az itt található ingatlanok árában is megjelenik, a siker a lakáshasználat szempontjából nem mondható teljesnek. Hiába az átlagosnál magasabb technikai színvonal, a sok beépített szekrény, a berendezési tervek és a bútortervpályázat során kidolgozott új típusú bútorok, az itt lakók közül sokan nem úgy 24 Csordás i960. 25 Szántó 2001.44. p.
