Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Keller Márkus: Az óbudai kísérleti lakótelep és a kádári modernitás
Keller Márkus: Az Óbudai Kísérleti Lakótelep és a kádári modemitás 185 használták, vagy nem olyan bútorokkal rendezték be a lakásaikat, ahogy azt a tervezők elképzelték.26 A szakemberek sajnálatára a lakók éppen a megépült lakások legnagyobb újdonságát, a korszerű többfunkciós alaprajzot nem értékelték. így „nem megfelelő használat” miatt az építés utáni első években a lakások nem töltötték be a nekik képzelt funkciót. Tézisek A típustervek és az OKL rövid történetéből is látszik, hogy 1954 után az állam (jelen esetben az ÉM) felismerte és reagálni kívánt a lakásra várók megváltozott igényeire. A tervek mögötti társadalomkép érthető módon némileg sematikus, és elsősorban a városi lakosságra koncentrált (nyilván azért is, mert legtöbbször itt épültek többszintes házak). Halványan felvázolható egy családmodell is. A tervpályázatok kétkeresős családmodellben gondolkodtak, átlagosan 1-2 gyerekkel. Az anya/feleség szerepe egyértelmű volt, az ő birodalma a konyha, ő főz és neveli a gyereket. Azért is gondolták a konyha és az onnan jól látható, de mégis szeparált étkező jó megoldás, mivel így az édesanya főzés közben felügyelhette az étkezőben játszó, leckét író gyerekeket. A konyha és a fürdő gépesítésével pedig az anya, a feleség terheit próbálták csökkenteni. A tervek és a megépült házak alapján egyértelmű, hogy azok modern építészeti gondolatra épültek, sőt az sem tagadható, hogy a tervpályázatok kiírásában megfogalmazott követelmények az építészeti modemitás elveiből vezethetők le. Az is bizonyos, hogy ha technikai megvalósításban nem is, de építészeti gondolatban az OKL megfelelt a kor nemzetközi színvonalának. Ennek ellenére nem beszélhetünk kádári modemitásról, hiszen az elméleti koncepció főbb elemeit már 1955-ben kidolgozták és publikálták. Újra bebizonyosodik, hogy a politikatörténeti korszakhatárok mennyire kevéssé használhatók társadalomtörténeti kérdések esetében, és az is, hogy a kádárizmus gyökerei sokkal mélyebben nyúlnak a Rákosi-korba, mint ahogy azt sokszor feltételeznénk. Ha nemzetközi perspektívába helyezzük az OKL-t, és például a Nyugat- Berlinben hasonló időben és hasonló célokkal épült Hansaviertellel hasonlítjuk össze, az OKL több jellemzője is élesebben kirajzolódik. Az egyik ilyen a kevésbe tudatos térszervezés. Igaz, Óbudán is készült beépítési és parkosítási terv, de a házak egymáshoz való viszonyának meghatározásában, a növényzet megtervezésében nem található olyan tudatosság nyoma, mint a németországi 26 MOL XIX-D-3-U 54. doboz. Bálint Sándor: Az óbudai kísérleti lakótelep első ütemének építészeti értékelése, 1961.; MlNÁRY 1962. 21. p.
