Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?
Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája? 159 liftet építeni), amelyek kapcsán szintén kiderült, hogy a kedvezőtlen szanálási arányokon csak léptékváltással lehet javítani.42 Ez volt a Magyar Géza (1930) tervezte 192 lakásos, nyolcszintes, 6 szekciós, 6 lépcsőházas, völgyirányú, a nyers beton bütüjével a Fő teret délről záró lakóház megszületésének döntő mozzanata.43 A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóján átadták a Fő teret és felavatták Somogyi József szobrászművész figurális felszabadulási emlékművét, valamint kigyulladt a fény a tér (korabeli nevén: Tanácsköztársaság tér) mindkét felét, tehát az állomás előtti térrészt is bevilágító, azt mintegy egységbe foglaló, 26 méter magas kandeláberében.44 A „dísztér” negyedik elemét, a Pécskő üzletházat Finta József (1935) tervezte. Nem épületkubusban gondolkodott, hanem „térhalmaz” koncepcióban. Az elkészült épület tömege a tér felől, a Magyar-féle lakóház előtt, a Pécskő utca vonaláig lépcsőzetesen emelkedik két emelet magasságba; a tömegsorolás egyszintes indításával légteret kölcsönöz, nem szűkíti be a főút a Rákóczi út frontjára a központi teret, nem alakul ki tömbszerü sarok, nem vágja keresztbe a tér látványát.45 Ezután a fejlesztések súlypontja újra délre helyeződött át. A főútra felfűzött terek sorozatának egy újabb eleme, a fórum kezdett kiépülni a Pécskő utca sarkától átellenben az ekkor jelentőséget nyerő, már említett közlekedési csomópontig bezáróan. Mintegy két évtizeden át épült a mozi, a múzeum, valamint a városi tanács új tömbje és mindenekelőtt a városias mivoltot megjelenítő garzonház ikertornya.46 A hetvenes évek közepére a városfejlesztés lendületét vesztette, hiszen túlterjeszkedett volna a város tényleges anyagi lehetőségein. A Pécskő dombi nagyszabású beépítésből már csak a konvencionális 11 szintes lakóházak valósultak meg 1968-72 között.47 A „kiteljesedett” - az „intenzív növekedés” megoldhatatlanságával küzdő - Kádár-kor az új gazdasági me42 VÁTI Salgótarján - Zagyvapálfalva egyszerűsített általános rendezési terve (1958., 1962.) Tervező: Marótliy Győző. A beépítés magasságát a Fő tér, a Pécskő utca és a vasút nyugati oldali területén 6-9 emeletben határozta meg. MÓL XXVI-D-8-f/(304) 323. Vő. Salgótarjáni építészet. 43 Salgótarján 192 lakásos lakóház. Magyar Építőipar, 14 (1965) 1. 6-7. p.; MAGYAR 1969. 44 Kronológia II. 1966. 111. 9., 1967. XI. 7. Varga Imre Radnóti-szobra 1971-ben került a térre. Uo. 1971. Vili. 10. 45 FINTA 1969. (Átadása 1968. április 3-án volt.) A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968-ban Hild János-emlékérmet adományozott a városnak. HORVÁTH 1990b.; PRAZNOVSZKY 1993. 46 Beépítés és épületek, tervező: Magyar Géza. Garzonház, 1968-1974. Magyar Építőművészet, 25 (1976) 1. sz. 40- 49. p. (KUBINSZKY 1976.); Filmszínház, 1968-75. Magyar Építőművészet, 25 (1976) 5. sz. 20-27. p.; [MAGYAR] 1981.; MAGYAR 1982. 47 11 szintes lakóház. Magyar Építőművészet, 26 ( 1977) 1. sz. 32-35. p. Tervező: Magyar Géza. A nyugati városrészről, a Fő térrel szemben, a vasút és patak túloldalán - a történelmi Magyarországot is megjelenítő kálvária maradéka alatt (állapotáról MÓL XXVI-D-8-f/(205)
