Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?
160 Városépítés, várostervezés chanizmus elhalását követően már csak a szocialista életmód „fölényét” tudta szembeállítani a meghaladni kívánt kapitalizmussal. „Világosabban kell körvonalazni szocialista távlatainkat, be kell mutatni a szocialista életmód fölényét a kapitalista életformával szemben.”48 A rámutatás gesztusát, példáját szolgáltatta Salgótarján. A rendszerváltoztatást követően a szállodaüzem bezárt. A közművelődés jellege is megváltozott. A térhasználatnak a Fő tér rekonstrukciójával kívántak lendületet adni. Kicserélték a töredezett, felfagyott burkolatot. Az újat tervezők nem értették meg a régi struktúráját. Az eredeti, részben parkosított, bazaltbetonnal borított felületbe 20 és 40 cm szélességű, süttői keménymészkő sávokat fektettek. Raszterrendszert alakítottak ki annakidején, ami az épületek szerkezeti csomópontjához illeszkedett.49 Ez eltűnt, a nem parkosított rész homogén, tagolatlan burkolást kapott, így alapjában változott meg a járószint karaktere, a téri egység pedig töredezetté vált. Indító kérdésünkre a válasz még nehezen eldönthető. Sztálinváros zöldmezős beruházása, építészete mögött ideologisztikus alapú világkép állt az iparpolitikai megfontolások valóra váltásának folyamatában. Salgótarján városrekonstrukciós építészete már nem támaszkodott átfogó normatív esztétikai szempontrendszerre. Az új művészetpolitika a korábbival szemben ugyan nem hirdetett stíluspreferenciát, de a szocialista realizmus mint módszer prioritást élvezett, mert „korunk művészetének legmodernebb, legadekvátabb” alkotói formája.50 A városközpont a kora és kiteljesedett Kádár-kor építészeti-város- építési reprezentációjának kiemelkedő példája. (Ellenvélemények szerint már maga a megnevezés, a művészettörténeti korszak ilyetén megjelölése is problematikus; mondván szükséges-e a nevet ennyire „megemelni” ezen évtizedek művészetét egy vitatott személyiség nevével fémjelezni?) Megragadható-e a „szocialista” karakter az építőmüvészeti minőségben? Egyáltalán, mi volt a szocialista az időszak újvárosaiban?51 Urbanisztikai szempontból egyedi sajátossága egy hiátusban ragadható meg: szakrális épület, templom nem szervezte, alakította város-városrész építészeti szövetét, sem 224, 1955. X. 15. fotók), a hegy lábához telepített toronyházak és új könyvtár együtteséről ld. Rappai 1997. 61-65. p. 48 Az MSZMP XI. kongresszusának határozata a párt munkájáról és a további feladatokról. (1975. március 21.) VASS 1978. 933. p. Vö. ROMSICS 1999. 397-534. p. 49 Kronológia II. 1967. V. 8.; Z. L: Salgótarjáni lakóház. Magyar Építőművészet, 11 (1962) 6. sz. 4. p., 1. sz. kép, helyszínrajz; F. Z.: Művelődési ház. Magyar Építőművészet, 16 (1967) 2. sz. 25. p. 2. sz. kép, helyszínrajz. 50 Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei (1958. július 25.). SÁGVÁRI-VASS 1973. 268. p.; Összefoglalóan Id. PRAK.FALVI 2004. 51 Vö. Germuska 2004.
