Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)

Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?

158

Városépítés, várostervezés

5. kép. Épül a Szrogh György tervezte József Attila Művelődési Központ, háttérben a Pécskő utca.

Archív felvétel, 1964, MÉpM Szrogh-h.

alakította. A felvonulásra is alkalmas díszteret, Nógrád megye székhelyének reprezentatív központját zárt térfallal oldotta meg, amely a főútvonalról nyílt: a téglány alakú térség északi, rövidebb oldalán a déli irányba tekintő „álló hasáb” szálloda, a délin a völgyre merőleges, középmagas, ötszintes lakóház határolta. A kettő közötti kapcsolatot pedig a horizontális karakterű művelődési ház képezte. Salgótarján esetében egy „élő város” centrumának teljes felújításáról volt szó, de a tervbe vett közintézmények magas száma országos viszonylatban is kiemelkedő, 40% körüli szanálási arányt eredményezett.41 Menet közben elkészültek a Pécskő utcában a négyemeletes sorházak (ezekhez nem kellett

41 Salgótarján Fő tér és környéke részletes rendezési terve. Magyar Építőművészet, 10 (1961) 5. sz. 5. p. Pontosabban a Fő tértől délnek a Pécskő utcáig, fésűs beépítésben 4 azonos kialakítású, véghomlokzatukkal a főútra tekintő háztömbsor épült volna. Vö. ZALAVÁRI ! 962. 4. p., helyszínrajz. Összefoglalóan: MARÓTHY 1966. Lásd még: BRENNER 1966.; POZSONYI 1973. 32. p., 145-146. p.; KlSSFAZEKAS 2008.