Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Prakfalvi Endre: Salgótarján. A Kádár-kor városépítésének paradigmája?
156 Városépítés, várostervezés vetően racionálisan nyúlt a feladathoz. Visszaemlékezése szerint a létesítmény helyének meghatározása és a telekcsere az ő ötlete volt: „Ez jelölte ki a Fő tér mai helyét és a középületeket, melyek később köré épültek.”34 Az események más nézőpontból az alábbiak szerint alakultak. A Város- és Községgazdálkodási Minisztérium pro domója a szálló helykijelölése tárgyában (1955. szeptember 5.) összefoglalta az előzményeket. Az Országos Tervhivatalban (OT) a kérdést 1953-ban tárgyalták először, de még 1954-ben sem döntöttek. A Belkereskedelmi Minisztérium ismételt sürgetésére 1955. január 8-án a hely kijelölését az 1954 decemberében elkészült általános rendezési terv sorsához kötötték. Az Országos Építésügyi Hivatal azonban jelezte, hogy a rendezési terv elfogadása nem várható a közeljövőben. Ezért a szálló helyét ekkor sem jelölték ki. A telephely-dokumentáció (1953. augusztus 2.) azt rögzítette, hogy az OT elnökének 5800-35/1953. sz. utasítása alapján a beruházó a Belkereskedelmi Minisztérium Reprezentatív Vendéglátó ipari Igazgatósága lesz, a szállodaberuházás pedig a város szálloda- és vendéglátóipari hálózatának bővítését célozza. A VATI-nál a szálló elhelyezése tárgyában 1954. február 24-én született jegyzőkönyv szerint három lehetséges helyszín merült fel: 1. A legmegfelelőbb a Nemzeti Szálló helyén, az Arany János utca végén, közvetlenül a vasút mellett. 2. A Megyeházával szemben, ám itt a beépítés jellege miatt felépítése nehézségekbe ütközik. 3. A két előbbi helyszín között, az ún. kisállomással szemközt, a Fő téren, de ezen a helyszínen lett volna a legmagasabb a szanálási arány. A Középülettervező Vállalat (KÖZTI), amely hivatalból volt várományosa az épület tervezésének, 1954. június 24-én dokumentálta javaslatát az elhelyezésre és a beépítés módjára. Jánossy György és Raáb Ferenc a III/3. sz. műteremben két ütemben 50+50 szobás szálloda vázlatterveit készítette el, a helyszín a Fő tér, tengelyben-átellenben a vasútállomással (a Rákóczi út túloldalán). A homlokzati skicc tanúsága szerint egy masszív, kétszintes fogadó-alépítményen négyszintes, a szobakiosztást tükröző, raszteres homlokzatú kubus emelkedett, a tornyos tömeg két oldalához pedig könnyedebb étterem- és cukrászdaszárny csatlakozott.35 A bontás az új szálló tervezett helyén 1960 szeptemberében kezdődött meg.36 Az alapozás 1962. március 20-án indult, október 22-én pedig már szerkezetkészen állt az épület. S ezen a napon letették a Szrogh György 34 FERRAI 2001. 26. p. 35 MÓL XIX-D-4-k 9. d., Város- és Községgazdálkodási Minisztérium iratai. 36 Kronológia II. 1960. IX. 15. A megelőző állapotokat dokumentáló fotó: MOLDOVÁN- NÁDASDI é.n. 8-9. p.
