Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely, 1959–1973
Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely 1959-1973 137 sportlétesítmények 10-12 ezer embert szolgálnának ki, tehát „könnyen és optimális körülmények között megvalósítható a szocialista város első magja...”,42 a létező, múlt felé mutató központ versenytársa. A második irány: a Somostető, ahol 1000 lakást lehetne építeni. Innen nagyon jó lenne a kilátás a városra és a Maros völgyére, és kertvárosi negyedet lehetne kialkítani. Egyúttal rendezni lehetne a kivezető utat is, így a Somostető könnyebben megközelíthető lenne. Hátránya, hogy Kövesdombhoz hasonlóan itt is hiányzik a közművesítés. Mivel tagolt a helyszín, nem lehetne gépesített, összefüggő építőtelepet kialakítani és nagyobb tömbházakat tervezni. Talán, vetik fel óvatosan a tervezők, itt mégis csak inkább villa-, és nem tömbház-ne- gyedet kellene felépíteni. A harmadik terjeszkedési irány: az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézeten túl, a lovarda felé. Itt is szép a kilátás, egyenes a terep, ami az építkezések gépesítését, gazdaságos kivitelezését eredményezné. A terület - az előzőektől eltérően - állami tulajdonban van, nem kellene mezőgazdasági jellegét megszüntetni, illetve a magántulajdonosoktól kisajátítani.43 Viszont nincs közművesítés, nincsenek utak, jelentős a déli ipamegyedtől és a központtól való távolsága, és a terület talán alkalmasabb lenne a felsőoktatási intézmény terjeszkedésére, vagy sportlétesítmények építésére. A tanulmány két kiegészítő javaslat is tartalmaz. Mindkettő hátránya, hogy az építkezés a központban történne és 25%-os bontási aránnyal járna. Az egyik helyszín a Színház tér, vagyis az a terület, amelyet már ekkor kijelöltek a színházépületet számára. Ide, a színház köré, 350-400 lakást magába foglaló negyedet lehetne építeni. Ennek a résznek a városrendezési terve 1961 novemberére készült el, így a tanulmány szerzői még nem ismerhették. A másik helyszín a Szovjet Hősök tere, valamint ennek déli vége, a város legforgalmasabb útkereszteződése, ahol 550 lakrész épülne. E területnek a városrendezési tervbe illesztett rendezési elképzelése is 1961 végén készült el. Az eredmény: a város belterületén a kijelölt beépítések ebben az időszakban valóban elkészültek, megépült a Kárpátok sétány, és elkezdődött a Malinovszki-Tudor Vladimirescu-Koronka utcák közötti negyed építése is. Nem bukkantam nyomára annak a felmérésnek, amelyet szintén a tervezők javasoltak: a Városi Néptanács rendeljen átfogó kutatást a családok helyzetéről, összetételéről, hogy az eredmények ismeretében lehessen dönteni a különböző (többek között egy, vagy két személynek épülő) lakrészek arányáról, a keres42 Szó szerint: „putíndu-se realiza uçor ín acest loc un prim nucleu de ora§ socialist ín eondipi optime...” ANDJM, fond 1134, dosar 329, ÇcdinÇe de birou, 109. p. 43 Ezt a problémát, mármint a kisajátítás gondjait az 1962 márciusában befejeződő kollektivizálás Marosvásárhelyen is megoldotta.
