Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely, 1959–1973
138 Városépítés, várostervezés kedelmi, oktatási, társadalmi-kulturális létesítmények szükséges számáról és területi elhelyezéséről. 1964. december 9-én tárgyalták az elkészült, beterjesztett városfejlesztési tervet.44 Banc mindjárt az első megjegyzésében kritizálta, túlzottnak tartotta azt az előrejelzést, miszerint 1980-ra 120 000 lakója lesz a városnak, tehát 1965— 1980 között 15 000-el fog gyarapodni. Ő kisebb, ellenőrzött lakossággyarapodásban gondolkodott. Újra megfogalmazódott: a vasutat és a vasútállomást a Maroson túlra kell költöztetni. A repülőteret Nyárádtő mellett kellene megépíteni. A terv szerint a déli és északi irányba kivezető főutakat is a városon kívülre kell költöztetni, hogy a teherforgalom teljes mértékben kikerülhesse a várost. 1980-ig nem kezdenek építkezéseket a Maros túloldalán és a város a dombok fele terjeszkedik. 1965-ben már nemcsak Marosvásárhelynek, hanem a tartomány más városainak a távlati lakásépítési terve is elkészült.45 Marosvásárhely esetében az 1966—1980-as időszakra szóló tervezés három kiindulópontja: 1980-ban a városnak 120 000 lakója lesz,46 tehát Banc véleményét nem fogadták el a felső szervek; az építkezések csakis a Maros bal partján történhetnek, megkímélve a jobb parti mezőgazdasági területeket; a 10 mVlakos alapmutatót figyelembe véve 26 000-28 000 lakás építése 1966-1980 között. Ugyancsak fontos szempont, hogy rendezni kell a város fő közlekedési útvonalai és csomópontjai (November 7. utca, Republicii tér, Dózsa György utca, Hosszú utca, valamint ezeknek a főtérbe torkollásai) melletti területeket. Az építkezések három területi egységben (zónában) történhetnek. Az első a város keleti-délkeleti részén található, elkészültekor összefüggővé váló nagy negyed: a Koronka 1, 2, 3,47 valamint a Kövesdomb és a Hosszú utca-Szovjet Hősök tere. A második a lóversenypálya, Kosárdomb, Comesti, Egyetem és November 7. utcák, a Köztársaság tér, vagyis a város északkeleti része. A harmadik: a város délnyugati részén, a Maros és a repülőtér mellett, amelynek elköltöztetése Nyárádtő mellé szerepelt a javaslatban. Az érvek szerint a leggazdaságosabb az első zóna beépítése, ezért ide 1968- 1975 között 11 300 lakrész építését tervezik. A második zónában 1974-1975 között 2100, a harmadikban 1976-1980 között 7900 lakrész épül. Az első két tervből a város mai formáját-állapotát meghatározó valóság lett. A harmadik terv megvalósulására, a volt repülőtér beépítésére valószínűleg az 44 ANDJM, fond 1134, dosar 391, Çedinte de birou, 125. p. 45 ANDJM, fond 1134, dosar419, Çedinje de birou, 287-305. p. 46 Tudjuk, hogy a város lakossága az 1977. évi népszámlálás adatai szerint ezt az előrejelzést jóval meghaladva 130 076 fő volt. 47 Utólag a Tudor Vladimirescu 1,2, 3 negyed nevet kapták.
