Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Gagyi József: A Sztálin tértől a Színház térig. Marosvásárhely, 1959–1973
136 Városépítés, várostervezés 3. A terület természetes fekvése ne igényeljen alapozási költségtöbbletet.39 4. A kiválasztott területen legyenek közüzemi létesítmények, vagy legalábbis a már meglévők kis költséggel bővíthetők legyenek. Gazdaságosnak tartanak egy építkezést, ha a közüzemi hálózat kialakításának költsége a teljes építési költségek 10%-a alatt marad. 5. Úgy kell kialakítani az építőtelepet, hogy az építendő objektumhoz minél közelebb helyezkedjen el. A tervezők az optimális életfeltételek és a kömyezetalakítás szempontjából fontosnak tartották a „megfelelően dimenzionált” negyedeket (akkori divatos szóhasználattal: mikrorajonokat). Ez szerintük a közösségi élet megszervezésére teremt lehetőséget: a lakóépületeken kívül magába foglalja az üzleteket, közétkeztetési egységeket, kulturális létesítményeket, iskolákat és óvodákat, mosodákat, illetve játszótereket.40 A központ és a külső negyedek közötti különbségek csökkentésére ebben a tervben két szempont előtérbe helyezését jelenti: törekedni kell arra, hogy a központban és a külterületeken is ugyanannyi zöldterület, valamint kereskedelmi és társadalmi-kulturális szolgáltató egység kapjon helyet. Marosvásárhely négy éves fejlesztését három ütemben képzelték el a tervezők. 1962-1963 során 950-1000 lakás épült volna a már meglévő tervek szerint, a város belterületén, szabad vagy minimális bontást igénylő helyeken. Ezek: Székely Mártírok negyed (a szerpentin mellett), Kari Marx utca (a turbina mellett), Malinovszki utca (a Stefan cel Mare utca sarkán, illetve a 86. szám alatt), Sztálin tér (a hat emeletes tömbház háta mögött), Babits utca, Mihail Viteazul - Babes negyed. A második ütem: 1963-1964, amikorra 1150 lakás építését tervezték. Ekkor már nagyobb egységek épültek volna fel, de még mindig a város határkörzetén belül. Az egyik a Malinovszki-Tudor Vladimirescu-Koronka utca közötti negyed, a másik a Kari Marx utca - a későbbi Kárpátok sétány, ahol a lakónegyed a terv szerint a vasúttól az 1959-ben átadott strandig terjed. A harmadik ütem: 1964—1965, 2000 lakás. Ekkor már kilépnének a város beépített határkörzetéből.41 A tanulmány készítői több terjeszkedési irányt is javasoltak. Az első a Kövesdomb, ahol bontások nélkül, jól szervezett és gépesített építőtelepen két év alatt 3000 lakást tudnának átadni. A terület közel van az ipari negyedhez és a központhoz is és ami külön kiemelendő: ez lenne az első olyan negyed, ahol a felépítendő társadalmi-kulturális, kereskedelmi és 39 Azaz a város ne terjeszkedjen mocsár vagy sziklás hegyoldal fele. 40 Ezeket a hatvanas-hetvenes években valóban meg is építettek, de a nyolcvanas években a takarékossági intézkedések következtében már nem. 41 Román szakkifejezéssel: „perimetru construibil al orasului”.
