Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
VÁROSÉPÍTÉS, VÁROSTERVEZÉS WINKLER GÁBOR SOPRON DÉLI KÜLVÁROSÁNAK TÖRTÉNETI VIZSGÁLATA „Sopron ősidők óta a Magyar Királyság első városai közé tartozik. A város - hála szabadságjogainak és derék polgárainak - korán virágzásnak indult és napjainkban is fejlődik. Története bővelkedik jelentős eseményekben, hírneve alapján joggal sorolhatjuk a szépséges Magyarország nagyobb városainak sorába.”1 - írta 1886-ban napvilágot látott útikönyvében Gustav Diem. „A Várkerületen elindulva rögtön feltűnnek a város nagy és pompás épületei.” Könyve a belvárost körülölelő külvárosokba is elvezette olvasóit, ahol „a munkakedvelő, szorgalmas soproni gazdapolgárok2 házait találjuk. Az egyszerű, de gondosan tisztántartott gazdaházakat barátságos emberek lakják” - jegyezte meg később”.3 A külvárosokban azonban inkább csak a jelentősebb középületeket, intézményeket, egyházi emlékeket említi: magukról a földszintes házakkal övezett girbe-gurba utcákról alig szól. Ezeket az utcákat a későbbi útikönyvek, képeskönyvek sem tárgyalták részletesebben: legtöbbször csupán a gótikus templomok valamelyike, a Szent Mihály utcai „két-mór ház”, az újabb épületek közül egy-egy reformkori palota szerepel az úti leírásokban és albumokban. A helyzet máig sem változott. Sopron igazi vonzereje napjainkban is a belváros és a vár kerülete maradt: a külvárosokat4 a turisták jobbára elkerülik. Ha Diem ma róná Sopron utcáit, bizonyára neki is feltűnne a belvároshoz csatlakozó külvárosok rossz állapota, a zavaros városkép, a beépítés rendezetlensége, az avult, vagy éppen szakszerűtlenül elrontott épületek sokasága. A külvárosok megújítására és fejlesztésére az elmúlt évtizedek során több terv is született.5 1 DIEM 1886. 1. p. 2 A „gazdapolgár”, „külső polgárság” és a „polgári gazdaember” megjelölés kialakulásáról és jelentőségéről részletesen ír: TlRNITZ 2003. 301-304. p. 3 DIEM 1886. 74. p.; a déli negyed házairól a későbbi évtizedekben megjelent útikönyvekben, albumokban sem találunk egyetlen képet, ábrázolást sem. 4 A belvárost körülölelő külvárosokat négy negyedre - fertályra - osztották fel. A fertályokat a 18. század végéig négy, később három alkerületre tagolták. Ilyen módon osztályozta a külvárosokat THIRRING 1957. tanulmányában is. Vő. Tájékoztató térkép az 1848. népszámlálás adatainak feldolgozásához. In: THIRRING 1957. számozatlan oldal. 5 Winkler Gábor: Települési arculatvizsgálat. In: Berényi Mária: Sopron általános rendezési terve, 1993.; Winkler Gábor-Foltányi Miklós: Sopron Várkerület-Ikvahíd-Árpád utca- Toma utca-Ötvös utca részletes rendezési terve, 1991-1992; Winkler Gábor: Pócsi utca és környéke történeti és városképi vizsgálat, 1966. Uő: Rákóczi Ferenc utca és környéke városképi vizsgálata, 1996. Foltányi Miklós: A Pócsi utca és környéke rendezési terve. Hungaro URBS. MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VI. 2011. 11-49. p.
