Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Winkler Gábor: Sopron déli külvárosának történeti vizsgálata
12 Városépítés, várostervezés Tanulmányainkban leginkább a belvárost délről körülölelő városrészek megújításával foglalkoztunk. A tervek kidolgozása alkalmat adott arra, hogy Sopron e területeinek városépítészeti fejlődését várostörténeti megközelítésben vizsgáljuk, számba vegyük rejtett értékeit, és feltárjuk a fejlődés gátjait és lehetőségeit. Sopron legbelső településmagja, a belváros a honfoglalás idején romokban álló római város-vár helyén keletkezett: mai elhelyezkedése az egykori soproni ispánsági váréval azonos és a római alapokra épült kora középkori falak között fejlődött. A várat határoló sáncokat széles, üres övezet - a későbbi Várkerület - határolta, ahol piacokat tartottak, ugyanakkor a „várkört” közlekedésre is használták. A váröv külső oldalán, a várfalon kívül eső övezet - suburbium - ha kevésbé sűrűn is, de már az Árpád-korban lakott volt. A legkorábbi időkben a vártól északra fekvő dombos területek kaptak nagyobb jelentőséget.6 Ennek bizonyára egyik oka, hogy e terület az Ikván való átkelés biztos helye volt. Ez időben a várostól délre eső területen még viszonylag kevesen laktak: a ritka, szétszórt beépítés a vári szolgaszemélyzet és az ispáni várat vassal ellátó kézművesség lakóhelye lehetett.7 A kevés lelet bizonysága szerint a halmazos beépítés ritka és esetleges volt, a fontosabb településszerkezeti elemek és városépítészeti motívumok még hiányoztak. A városfallal körülvett belváros és a várfalakon kívüli letelepedések térbeli kapcsolata a 13. század során egyre karakteresebb formát öltött. A bővülő külvárosok ritka és laza beépítését ez időben a várfal övének meglévő szerkezete és a városon áthaladó kereskedelmi utak vonala befolyásolta. A városból kivezető utak a városkörnyék felszíni adottságaihoz igazodtak, és nyomvonaluk a terep meglévő szintbeli adottságait, valamint a vízfolyások vonalát követte. A külvárosi területeket ekkortájt a kézművesek mellett egyre nagyobb számban mezőgazdasággal foglalkozók is lakták. Austro Plan, 1997.; Uő: Rákóczi utca és környéke rendezési terve. Hungaro Austro Plan, 1997.; Farkas Mária: Magyar utca-Fapiac-Pócsi utcai tömb többütemű fejlesztése, 2006. A kéziratok Sopron Megyei Jogú Város Városfejlesztési Osztály Városépítészeti Csoport Tervtárában: Sopron, Fő tér 1. 11. emelet. A tanulmányok elkészítését az önkormányzat részéről Szabó Laura építész kezdeményezte, a levéltári kutatást minden esetben Varga Imréné végezte. 6 Sopron településszerkezetének fejlődéséről és topográfiájáról teljes körű képet kapunk: SZENDE 2010. 5-28. p. 7 A régészek több helyen lakóépületeik és műhelyeik nyomára bukkantak. Vö. GÖMÖRI 2002. 141-142. p.
