Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 6. (Budapest, 2011)
Városépítés, várostervezés - Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg építészete 1948–1951 között
Káli Csaba: A reprezentatív és a szolid modern. Zalaegerszeg... 105 ságrendje, tehetőssége és nem utolsó sorban az egyre inkább központosított gazdaság(politika) szövevényeiben mutatott érdekérvényesítő képessége döntötte el, mekkora beruházási forráshoz tudott hozzájutni. Ezekben a városokban a hároméves terv (1947-1949) során zömében befejeződött a meglévő épületállomány helyreállítása, a romok helyére többszintes, egyszerű, lapostetős modern lakóházakat építettek. Nem egy helyen új középületeket - bölcsődét, általános iskolát, kultúrházat és tisztasági fürdőt - is emeltek, és folytatták az egészségügyi hálózat II. világháború előtt elkezdett kiépítését, illetve egyes kórházak bővítését, modernizálását. A megsemmisült ipari épületek helyén új csarnokokat húztak fel és pótolták a hiányzó szociális létesítményeket (öltözők, fürdők, orvosi rendelők). Az időszak építészeti szofisztikáját a rendeltetésből kiinduló funkcionalizmus, a házak stílusát a modern formanyelv jellemezte.8 A fenti séma redukált változata jelent meg a korabeli Zalaegerszeg építészeti programjában is. A két világháború közötti időszakon belül a város a húszas évek második felében impulzív és produktív építészeti periódust élt meg, amely a köz- és magánépületek terén egyaránt markáns lenyomatot hagyott a település architekturális szövetén. Ezek az épületek azonban a korábbi stílusokat (román, barokk) felelevenítő neo-, illetve historizáló modorban készültek, a modem formajegyeket ab ovo nélkülözték. A harmincas években már vidéken is megjelenő és teret nyerő modern irányzat, néhány stilisztikailag nem túl hangsúlyos magánépítkezés kivételével, jószerével ekkor is elkerülte a várost, egyedül az 1939-ben befejezett pénzügyigazgatósági székház mutat bizonyos fokú közeledést a modern vonalak felé. A II. világháborúban a front jószerével átsöpört a városon, így relatíve nem estek jelentősebb károk. Egy 1945-ös jelentés 392 sérült épületet emlit, ebből nyolcat jelölt meg romhalmazként, mig 67-et súlyosan sérültnek nevezett. A helyreállítás egyfajta összegzéseként 1948-ban született másik beszámoló szerint Zalaegerszegen 243 lakás sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, míg 81 lakhatatlanná vált. Zalaegerszeg a magyar városokat károsodottságuk alapján rangsoroló kimutatás szerint a 27. helyen állt 3,37%-kal, ami a többihez viszonyítva nem nevezhető jelentősnek.9 Mindezeket egybevetve látható, miszerint a háború a zalai megyeszékhely esetében - kissé profánul szólva - nem készítette elő a terepet az újnak, a háborús károk nem indokoltak volna egy esetleges radikális városrendezési elképzelést. Zalaegerszeg megyeszékhelyi rangja ellenére is meglehetősen szerény helyen állt a magyar város-hierarchiában. Az 1945. májusi ad hoc népszámlálás 8 Építészeti kalauz 11 — 12. p. 9 KÁLI 1997. 332. p.
