Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
A városok mindennapjai, életvilága - Tóth Eszter Zsófia: Ágnes és Ilona története. Egy bevándorló és egy bejáró munkásnő csecsemőgyilkossága a fővárosban az 1970-es években
342 A városok mindennapjai, életvilága nem deríthető ki egyértelműen, hogy ez a szegénység szinonimája, vagy annál több, identitásképző tényezővel bíró elem.90 Ágnes 1955-ben született egy Budapest környéki községben.91 Édesapja segédmunkásként dolgozott Budapesten „hosszú éveken át” - mondta Ágnes kihallgatása során.92 Öt testvér között Ágnes harmadik volt a sorban.93 Ágnes az ötödik általános iskolai osztály elvégzése után estin folytatta tanulmányait egy évig,94 tehát akárcsak Ilona, ő sem végezte el a nyolc osztályt. 1969 augusztusától, 14 éves korától dolgozott a Magyar Pamutiparban. Ilonával majdnem egy időben kezdtek el Budapesten gyárban dolgozni. A több kereset reményében egy hónapra munkahelyet változtatott: elment az Egyesült Izzó Gépgyárába, de elmondása szerint nem bírta a nehéz fizikai munkát, és 1971 -ben visszatért a Magyar Pamutipar szövödéjébe géptisztítónak három műszakos munkarendbe. 1976-ban 2800 Ft-ot keresett. A személyzeti osztályvezető jellemzése szerint bár zárkózott volt és „egyszerű gondolkodású”, de szerény és udvarias is egyúttal, munkáját és a rábízott feladatokat jól végezte el.95 A Magyar Pamutipar pártirataiban többször visszatérő problémaként jelenítették meg a gyár pártfunkcionáriusai és vezetősége a munkaerőhiányt és a fluktuációt. Hangsúlyozták, hogy arra a munkára, amit Ágnes végzett, kifejezetten nehéz volt embert 90 A gyárban dolgozó, „cigány származású” szirákiakról, akiket különbusz hozott be naponta a gyárba, cikk jelent meg a gyári újságban „Előítélet nélkül” címmel. Az előítéletek gyökerét a szerző abban látta, hogy mivel a cigányok nagyon összetartóak és érzékenyek, vannak, akik ezt nem viselik jól. Ha úgy érzik, hogy egyiküket megbántják, hangos szóval, türelmetlen utasításokkal, akkor mind megbántva érzik magukat. Ezt a cikk szerzője szerint azzal lehet orvosolni, ha a munkatársak megértést tanúsítanak. Textilélet, 1975. június 14. Ugyanerről: Korszerű munkásszállítás új panorámabusszal. Textilélet, 1976. január 10. A téma ellenséges hangvételben szóba került a hangulatjelentésekben is. Kritizálták a bejárók szaktudását és magasabb fizetését: BFL XXXV.4.C 1974. év, 197. őe. „Megéri-e a gyárnak, hogy a textilszakmához egyáltalán nem értő dolgozókat saját autóbuszon vidékről oda-vissza szállítja. És főleg azt kifogásolják, hogy azonos munkakörben több órabért kapnak, mint az azonos munkakörben foglalkoztatott régi dolgozók.” És egy sztereotipiáktól hemzsegő hangulatjelentés: „Nagyon sok negatív vélemény hangzik el a gyárunkban dolgozó cigányok magatartásával szemben. Sok esetben kötekednek, a nőkkel szemben tiszteletlenül viselkednek”. BFL XXXV.4.C 1975. 197. őe. 91 Ügyészi határozat előzetes letartóztatás meghosszabbításáról az emberölés büntettje miatt. 1976. március 12. 92 Ágnes kihallgatási jegyzőkönyve. 1976. január 14. 93 Három testvére gyári munkásként dolgozott, egy fivére zeneiskolába járt. 94 Ágnes kihallgatási jegyzőkönyve. 1976. január 14. 95 Ágnes jellemzése a BRFK részére. 1976. február 4.
