Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban
66 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései (collective security) elvesztéséhez is.21 Wirth modellje visszavezethető arra a több mint száz éves elméletre, amelyben Ferdinand Tönnies különbséget tett közösség (Gemeinschaft, community) és társadalom (Gesellschaft, society) között. Tette ezt arra az elvre építve, hogy míg szerinte a kapitalista társadalmakat a személytelen, szerződésen alapuló viszonyok, addig a feudális közösségeket a bizalmon alapuló, kollektív tevékenységekhez kötött kapcsolatok jellemzik.22 Emile Durkheim öngyilkosságról szóló írása is értelmezhető úgy, hogy elválasztja egymástól a városi és nem-városi élet fogalmát: az öngyilkosságot olyan városi jelenségként is tárgyalja, amelynek elkövetésében komoly szerepe van az izolációra késztető, személytelen világnak.23 Érdekes, hogy a kapitalista városokkal kapcsolatos sztereotípiák (személytelen kapcsolatok, izoláció) szinte változatlan módon bukkantak fel a szocialista városokkal kapcsolatban is. Robert Redfield továbbfejlesztette Wirth elképzelését, és a népi-városi (folk- urban) életmód szembeállításával ábrázolta a városok szerinte népi életmódot bomlasztó (disruptive) szerepét.24 Oscar Lewis 1950-es évek elején megjelenő, fordulópontot jelentő írásai voltak az elsők, amelyek megkérdőjelezték, hogy a városok bomlasztanák a hagyományosnak tekintett életformát.25 A hatvanas évektől különösen fontos szerepet kaptak az olyan kutatások, amelyek a falu-város migrációval, a városi életforma adaptációjával, az etnicitással és a szegénységgel foglalkoztak.26 A városökológia Chicago iskolájának27 hatására a korai városantropológusok egy része a várost úgy értelmezte, mint egy ökológiai rendszert, amely természetes területekre (nyomornegyedek, szomszédsági egységek) osztható, és szerkezetének fenntartásához energiát igényel. Ennek megfelelően a lakóhelyi minták változását vizsgálták, például az afroamerikai gettók fejlődését.28 Szintén a Chicago iskola inspirálta módszereikben és témaválasztásukban az antropológusokat közösségkutatásaiknál. Ezek közül az egyik leghíresebb William Foote Whyte írása, egy olasz nyomor- negyed (amelyet Comerville-nak nevezett el) etnográfiája, ahol munkájában el21 A cikk megtalálható az elég régi, de magyar nyelven napjainkig az egyik legjobban használható, a városszociológia irányzatait a hatvanas évekig összefoglaló válogatásban: WIRTH 1973. Atanulmányból részletek találhatók az egyik legjobb városszociológiai szöveggyűjteményben: LeGATES-STOUT 1996. 189-197. p. 22 TÖNNIES 1983. 23 Durkheim 2000. 24 Redfield 1947.; Redfield 1956. 25 LEWIS 1951.; legismertebb könyve: LEWIS 1968. [1961.] 26 Lewis 1968.; Hannerz 1969. 27 Robert Ezra Park és köre. 28 DUNCAN-DuNCAN 1957.
