Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok: a szocialista városok a nemzetközi várostörténeti irodalomban
Horváth Sándor: Mágneshegyek és mindennapok 67 sősorban a résztvevő megfigyelés módszerét alkalmazta.29 A családkutatások a városantropológiában a közösségi hálózatok (social network) kutatásához kapcsolódtak, a falusi társadalmak hálózatainak kutatásából nőttek ki, és Elizabeth Bott londoni családokról szóló könyve óta folyamatos témái a diszciplínának. Bott elsősorban arra vonatkozóan dolgozott ki téziseket, hogy mi befolyásolja a férj és a feleség szerepeinek elkülönülését (segregation in the role relationship). Szerinte a szerepek elválása elsősorban a családi hálózat intenzitásán múlik, vagyis a család belső szerepmegosztása csak a család külső kapcsolataival ösz- szekapcsolva értelmezhető (rokonság, szomszédok).30 A városantropológia kutatási témái számos területen - szomszédság, falusivárosi dichotómia - egybevágtak azokkal a konfliktusokkal, amelyeket a keleteurópai szociológusok a szocialista városokban kutatásra érdemesnek tartottak. Ezek a kutatók igen gyakran merítettek a városantropológia módszereiből. Ezt a fajta kutatást ábrázolta Szelényi Iván: „Mielőtt elkezdtük volna, kimentünk a lakótelepekre, sétálgattunk, dumáltunk az emberekkel, próbáltuk kitalálni, hogy miről is szól a téma, mi a probléma. A tervezőknek is voltak ötleteik, hogy miket akarnak megtudni. Mi próbáltuk megérteni, hogy mi a probléma, amit vizsgálni fogunk, egy megelőző terepmunkával. Amit lehetne nevezni néprajzi vagy etnográfiai terepmunkának is. Annyiban nem igazán néprajzi munka volt ez, hogy nem volt feszes módszertana. Mondjuk terepjegyzeteket nem készítettünk rendszerességgel, nem tettük azt, ami egy etnográfusnak elő van írva, hogy amikor este hazamegy, akkor hogyan kell a tereptapasztalatainak a jegyzőkönyvét megalkotni. Hát mi ilyesmit nem csináltunk. Mi csak diskuráltunk arról, hogy mit láttunk, mit tapasztaltunk. [...] Leginkább lógtunk az utcákon, és beszélgettünk az emberekkel, bementünk a kocsmákba, meg ott vacsoráztunk az éttermekben. Sétálgattunk az utcákon, és próbáltuk megérteni, hogy mi történik”.31 Részben a szomszédsági kapcsolatok vizsgálatának eltérő eredményei vezették el a szocialista városok kutatóit az életformabeli különbségekből eredő konfliktusok kutatásához. Innen pedig már csak egy ugrás volt annak a vizsgálata, miként adaptálják a városi életformát a faluról érkezők, ami Kotkin könyvének is egyik kiindulópontja volt. Azonban Kotkin a problémát már a nyelv- és fogalomhasználat felől közelítette meg. Már nem az volt a kérdés, hogy miként adaptálják az úgynevezett falusiak az úgynevezett városi életformát, hanem mi a funkciója annak, hogy valakit falusinak, valakit pedig városiként ábrázolnak. 29 WHYTE 1999. [1943.] 30 BOTT 1957. 31 SZELÉNYI 2001.
