Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Nagy Ágnes: A hatalom és tudás városa, 1945–1970
Nagy Ágnes: A hatalom és a tudás városa, 1945-1970 51 lati rendszerébe beépültek, átszervezték azt, illetve ahogyan a pártállami logika a helyi társadalommal, annak bevett gyakorlataival találkozva előre nem várt, a hatalom szándékaitól akár el is térő sajátos működési módokat hozott létre. Ez a szemlélet lényegében teljesen hiányzik a városkutatásban. Azt a megközelítést, amely egy vidéki (kis)város közösségként való szerveződését, működését, illetve közösségként való cselekvését értelmezi, egyetlen munka képviseli: Völgyesi Zoltánnak a hajdúnánási 1956-ról írt disszertációja alapján 2001-ben megjelent könyve.17 Ebben a kisváros 1956-os eseményeit annak a két háború között és mindenekelőtt a IL világháború és a zsidóüldözés alatt, illetve közvetlenül utána megélt közösségi élményeivel magyarázza. A kisvárost olyan közösségként szemléli, amely közös feldolgozatlan múlttal rendelkezik, és amelyben a közösen megélt események generálják az adott történelmi helyzetekben az újabb konfliktusokat. Megközelítése ugyanakkor azt is megengedi, hogy a társadalmi csoportok mellett a helyi hatalom arccal rendelkező gyakorlói is láthatóvá váljanak. Az 1945 utáni Budapest mint a várostörténet tárgya „[...] a háború feldolgozatlan emléke ott lebegett a ház közössége felett.”18 Az 1945 óta eltelt több mint ötven évből a legfrissebbel együtt is mindössze öt olyan történészi kísérletet lehet felsorakoztatni, amely a II. világháború utáni Budapestről próbált meg átfogó képet alkotni. 1973-ban, a városegyesítés 100. évfordulója alkalmából került sor egy Budapest-történeti konferenciára, amelynek keretében az 1945 utáni időszak is terítékre került, olyan témákban, mint a népesedési viszonyok, Budapest szerepe az ország gazdasági életében, várospolitika, művelődés és kulturális élet, valamint - Szelényi Iván előadásában - a város térbeli folyamatai.19 A konferencián megfogalmazódott, hogy az 1945 utáni Budapest kutatása lényegében nem létezik, nincs program és problémakijelölés. Az 1945 utáni Budapest történeti folyamatairól még egy tanulmánykötet szándékozott átfogó képet alkotni, amely a Politikatörténeti Intézet Budapest- történeti Műhelye 2008-as konferenciája nyomán 2009-ben jelent meg az 196017 VÖLGYESI 2001. 18 PETŐ 2006. 50. p. 19 TBM1974.
