Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Elmélet és historiográfia: a szocialista város elméleti és historiográfiai vitakérdései - Nagy Ágnes: A hatalom és tudás városa, 1945–1970
52 A szocialista város elméleti és histográfiai vitakérdései as évek Budapestjéről.20 A kötet módszerét tekintve alapvetően hagyományos politikatörténeti irányultságú: a városirányítást, a városfejlesztést, az iparfejlesztést, a szociális kérdést, a munkáspolitikát, a közlekedést, az oktatásügyet, sőt, a kultúrát is mint politikai szándékok és döntések eredményét láttatja, az államhatalom látásmódjából és nyelvezetéből nem lép ki. Az 1973-as konferencia óta a tematika semmit sem változott. A (nagy)város egyetlen nézőpontból jelenik meg: felső politikai döntések terepeként, illetve tárgyaként, elszenvedő- jeként, a társadalom szerveződésének dinamikája nélkül. Azon az ablakon látunk bele a korabeli folyamatokba, ahogyan a politikai hatalom a város és a városi társadalom életének kereteit kijelölte, meglehetősen hagyományos szférák együtteseként értelmezve a városi létet: a lakásépítkezés, a gyár/üzem/vállalat, a szociális/napközi otthon, a tömegközlekedés, az iskola, a színház, a presszó és az áruház a színtér, amelynek berendezését az államhatalom teremti meg. Átfogó szándéka ellenére alapjában maradt el az 1960-as évek Budapestjének bármilyen szempontú kontextualizálása. Egyetlen problémára, Nagy-Budapest megteremtésére fókuszált a Tanulmányok Budapest Múltjából 2002-ben megjelent kötete (egy 2000-ben Budapest Főváros Levéltárában tartott konferencia nyomán),21 ugyancsak a település- fejlesztés, városrendezés tematikájában. Legfrissebben pedig a Múltunk című folyóirat szentelt egy blokkot az 1950-es évek Budapestjének: városrendezés, településfejlesztés, illetve a tanácsrendszerbevezetése témákkal.22 A politikatörténet mellett a budapesti társadalom kijelölt időszakon belüli folyamatait gyakorlatilag egyetlen írás vetette fel problémaként: Benda Gyula a Budapest története befejező kötetébe szánt, de a kötet elmaradása miatt 1985- ben önállóan megjelent tanulmányában Budapestet mint egységes rendszert képező társadalmat írja le, méghozzá strukturálisan, a főváros társadalmában 1945 után bekövetkezett gyökeres átrétegződés problémáját megfogalmazva.23 E tanulmány megjelenése óta eltelt több mint húsz évben az 1945 utáni budapesti társadalom szerveződésének leírására a hazai történetírásban egyetlen kísérlet sem történt. Budapest mint társadalom sem valamiféle strukturalista modellben, sem pedig a társadalom mint egész bármilyen másfajta szemléletű modelljében - például a kapcsolati rendszerekben felépülő társadalmi tér modelljében - nem vált történészi kutatás tárgyává. A szociológiában ugyanakkor történt kísérlet a budapesti társadalom 20. századi folyamatainak megragadására. Losonczi Ágnesnek 2005-ben jelent meg 20 FEITL 2009a. 21 TBM 2002. 22 FEITL 2009b.; SÍPOS 2009. 23 BENDA 1985.
